Teflonpénz – sokan így tekintenek egy ideje a dollárra. Okkal. Bármilyen rosszra fordult is a dolgok állása az amerikai gazdaságban, a zöldhasú mindig karcolás nélkül megúszta. Ott volt a Nasdaq összeomlása 2000 márciusában. Aztán egy évvel később beütött a recesszió. Jöttek végül a terrortámadások tavaly szeptemberben. Mindez gyakorlatilag nem ártott a dollárnak.
TOMPULÓ CSILLOGÁS. Most viszont elkezdett tompulni a csillogás. Úgy tűnik, az amerikai növekedés lassulása és a részvénypiaci összevisszaság közepette a befektetők már nem vágynak annyira a dollárra. Május első napjaiban a zöldhasú az euróhoz képest 6 havi, a jenhez képest 7 heti mélypontra süllyedt, amikor bejelentették, hogy a munkanélküliségi rátája áprilisban 6 százalékra emelkedett. Igaz, legutóbb az árfolyamot felvitte az a hír, hogy az első negyedévben a termelékenység éves szintre kivetítve 8,6 százalékkal javult, de a dollár az elmúlt három hónapban így is mintegy 5 százalékot veszített értékéből mind az euróval, mind a jennel szemben.
Kereskedők attól tartanak, hogy a gyengülés egy összeomlás kezdetét jelezheti. Elvégre a különböző országok fogyasztóinak vásárlóerejét egybevető hagyományos elemzések mind azt mutatják, hogy a dollár mintegy 30 százalékkal túlértékelt. Emellett az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlegének hiánya folyamatosan duzzad, februárban 31,5 milliárd dollárra rúgott, ami közel egy év óta a legmagasabb havi érték. Következésképp az ország rá van szorulva a külföldi tőke egyre növekvő beáramlására, hogy fizetni tudjon az importált autókért, televíziókért, ruhákért.
Vannak persze sokan, akiknek számára a dollár gyengülése jó hír. A feldolgozóipari vállalatok és a mezőgazdasági termelők már jó ideje panaszkodtak az árfolyamra, mert rontotta külpiaci versenypozícióikat. Csakhogy egy dollárkrach nagyon más lenne, súlyos zavarokat idézne elő a piacokon és a gazdaságban. Szerencsére senki sem gondolja azt, hogy ez bármelyik pillanatban bekövetkezhet. Ehhez a külföldieknek pánikszerűen menekülniük kellene az amerikai piacról, márpedig ilyesmiről momentán nincs szó. David Gilmore, a Foreign Exchange Analytics tanácsadója szerint a külföldi vállalatok és intézményi befektetők visszafogják ugyan dollárvásárlásaikat, de nem szállnak ki a játékból.
Mindazonáltal a befektetői hangulat csekély változása is kemény időket vetíthet előre. “A dollárnak az utóbbi időben tapasztalható gyengülése figyelmeztetés arra, hogy mi jöhet hosszabb távon” – állítja Jim O’Neill, a Goldman Sachs közgazdásza.
A legnagyobb változás abban figyelhető meg, hogy a külföldiek lényegesen kevesebb pénzt irányítanak ma az Egyesült Államokba, mint pár esztendővel ezelőtt. A kilencvenes évek vége felé rekordokat döntögetett a működő tőke beáramlása, köszönhetően annak, hogy a vállalatok – köztük a Daimler-Benz autógyár és a Vodafone Group mobilszolgáltató – meg akarták vetni a lábukat a virágzó amerikai piacon. Azóta a befektetési aktivitás alaposan visszaesett. Az idén áprilisban külföldi vállalatok 600 millió dollár összértékű készpénzből finanszírozott amerikai ügyletet jelentettek be, márpedig ez eltörpül az elmúlt három év 11,2 milliárd dolláros havi átlagához képest. “Mindez komoly fenyegetést jelent a dollárra nézve” – mondja Robert Sinche, a Citigroup globális devizastratégiai tevékenységének irányítója.
A külföldi nyugdíjalapok és intézményi befektetők szintén kevésbé lelkesek már az amerikai bevásárlás iránt, mint korábban. Catherine L. Mann, a jegybank szerepét betöltő Fed volt tisztviselője, jelenleg a washingtoni Institute for International Economics munkatársa, úgy számol, hogy a globális alapkezelők portfóliójának közel 60 százalékát amerikai részvények teszik ki. Ez durván kétszerese a kilencvenes évek közepén regisztrált aránynak. A nemzetközi kötvénybefektetésekben ugyancsak megkétszereződött az amerikai papírok részesedése, elérve a 30 százalékot. Az étvágy azonban csökkenni látszik, mégpedig annak hatására, hogy a külföldi tőzsdék jobb teljesítményt nyújtanak az amerikaiaknál.
TÚLÉRTÉKELT WALL STREET. Hivatalos adatok szerint az idei első két hónapban a külföldiek 26,7 milliárd dollár értékben vásároltak amerikai részvényeket és kötvényeket, ami meredek visszaesés a tavalyi azonos időszak közel 100 milliárd dolláros összegéhez képest. Az év előrehaladtával a helyzet csak tovább romlott. A Merrill Lynch áprilisban felmérést végzett mintegy 300 globális alapkezelő körében, s a megkérdezetteknek csaknem kétharmada úgy vélekedett, hogy a világ öt vezető tőzsdéje közül a Wall Street-i a leginkább túlértékelt.
Persze a dollárnak még mindig sok támasza van. Az amerikai termelékenységet az egész világ irigyli. Ez ma már nem újdonság, miután a külföldiek hatalmas összegeket invesztáltak az amerikai gazdasági csodába. A figyelem középpontjában jelenleg is a tőkeáramlás áll. S éppen ezért keletkeznek újabban karcolások a dollár sérthetetlennek gondolt bevonatán.
