Rosszkor jött a Bábolna Rt.-nek a feltörekvő brazil, thai és kínai baromfi-feldolgozók sóshús-akciója. A magyar baromfipiacon mintegy húsz százalékkal második helyen álló Bábolna Rt. szerencsétlenségére a külföldi konkurensek kisütötték: akad egy vámtarifaszám – a sós húsé -, amellyel alacsony, tízszázalékos vámmal, ráadásul mennyiségi korlátozás nélkül vihetik be az Európai Unióba a baromfit. Mindössze anynyit kellett tenni, hogy a csirkehúst a szállítást megelőzően, csomagoláskor jó alaposan besózták, amit a megrendelő a célországban könnyen lemoshatott. Földi Péter, a Baromfi Terméktanács titkára szerint az első négy hónapban a Baromfi Terméktanács tagvállalatai négymilliárd forint veszteséget könyvelhettek el az ilyen és ehhez hasonló praktikák miatt, amellyel a jóval olcsóbban termelő külföldi konkurensek igyekeztek megőrizni pozícióikat a magyar termelők számára létfontosságú uniós piacokon.
VEZETŐCSERÉK. Az amúgy is nagyon nehéz helyzetben lévő hazai baromfipiacon az újabb exportverseny miatti ráfizetésből Bábolna is kivette a részét. Áprilisig másfél milliárd forint lett a bábolnai veszteség. Bár az idő közben leköszönt Petykó Zoltán elnök korábbi nyilatkozata szerint a második negyedévre “nullszaldósra” tornázza fel magát a cég, így is nehezen remélhető, hogy a váratlan piaci válság következtében az rt. teljesíteni tudná az eredetileg, az előző vezetés által javasolt pénzügyi tervet. (Lásd a grafikont.) Bár Bábolna tavaly 4,2 milliárd forintért eladta az államnak saját földjeit és a ménesbirtokát, ám még csoportszinten is 6,2 milliárd forint veszteséget halmozott fel. Igaz, ebben az összegben szerepel 3 milliárd forint elkülönített környezetvédelmi céltartalék is.
A szorongatott pénzügyi helyzetben lévő cégnél a kormányváltást követő június 28-ai közgyűlésen – a “bábolnai tradíciók” szerint – a teljes vezetést lecserélték. Az elmúlt fél év során így már két garnitúra menedzsmentet fogyasztott el a baromfibirodalom. Az idén év elején Heimann Zoltán vezérigazgatóval együtt lemondott Székely Csaba, az igazgatóság elnöke. Helyükbe Petykó Zoltán elnök és Szép Imre, a részben bábolnai tulajdonban lévő győri Pannon Baromfi Kft. vezetője vezérigazgatóként kapott megbízást. A tavasszal betegállományba vonult Szép Imre helyett később Palkovits Péter vezérigazgató-helyettes látta el a vezérigazgatói feladatokat. A piaci bajok mellett a gyakori pozíciócserékkel járó káosz is hozzájárult ahhoz, hogy a részvénytársaság az első három hónapban az egész évre várt 3,8 milli-árd forint veszteség csaknem felét teljesítette.
Se vas, se csirkeBár megvolt az esélye, végül az amerikai orosz acélháború sem hajtotta a magyar csirkések malmára a vizet. Pedig tavasszal, éppen akkor, amikor a szuperhatalom pótvámot vetett ki az orosz acélra, az orosz állategészségügyi szakemberek “hirtelen felfedezték”, hogy szalmonellás az Amerikából importált csirke. A hír hallatán az európai exportőrök rekordeladásokban reménykedtek Oroszországban az óriási amerikai piaci részesedésre ácsingózva. Az EU mázsánként négy euróval, 44 euróra fel is emelte az exportcsirke támogatását, a magyar exportőrök pedig támogatás hiányában moszkvai látogatásokkal igyekeztek feleleveníteni a régi barátságot. Balszerencséjükre váratlanul kibékült az amerikai és az orosz partner és a továbbiakban nem lett szalmonellás a tengerentúli dömping-baromfihús.
Pedig a Bábolnát érintő személyi és szerkezeti változásoknak még koránt sincs vége. A múlt év végén egy hirtelen támadt ötlettel az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB), ezen belül is az MFB Proxy Kft.-nek adta át Bábolnát 2,5 milliárd forintért. A szerzeményért a társaság úgy tudott fizetni, hogy az “ország bankja” 2,5 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a kft.-ben. A kormányváltás után azonban megkezdődött a visszarendezés: a július 19-i döntésnek megfelelően az ÁPV Rt. visszavásárolja a Proxytól Bábolnát. Nehezíti az ügylet gyakorlati lebonyolítását, hogy az ÁPV Rt.-nek erre nincs betervezett pénze, így várhatóan az ügylet következtében a banknak 2,5 milliárd forinttal le kell szállítania tőkéjét az eladó Proxyban.
A Bábolna Rt.-nek azonban más problémája is akad, hiszen éppen a napokban kellene visszafizetnie hajdani tulajdonosának, az ÁPV Rt.-nek azt az ugyancsak 2,5 milliárd forintos kölcsönt, amely információnk szerint június végén járt le. Tavasszal ugyanakkor újabb kétmilliárd forintos életmentő kölcsönért folyamodott a tulajdonos MFB-hez. Kérdés azonban, hogy képes-e kötelezettségeit teljesíteni a vállalatcsoport, hiszen összes hitele több mint 22 milliárd forint. Az már csak hab a tortán, hogy a céget finanszírozó négy bank a lejárt hitelek miatt visszafizetési garanciát követelt az államtól. (Igaz, ezt végül az MFB elvállalta.)
Ebből is látható, hogy a hajdani kirakatgazdaság mély pénzzavarba került. Alapvető változást sejtet azonban Bábolna jövőjét illetően, hogy a június végén kinevezett új menedzsment élére korábban a Lajta-Hansági Állami Gazdaságot kormányzó Nagy Frigyes került, aki a Horn-kabinet mezőgazdasági minisztere is volt. Komoly felelősség szakadt azonban Nagy Frigyes nyakába, mert el kell készítenie stratégiai javaslatát: ennek mindjárt első soraiban egy sokmilliárdos szám áll majd: az elodázhatatlan tőkejuttatás mértékéről. Hogy mekkora, azt csak sejteni lehet, mert Nagy Frigyes az ismerkedés hetei alatt elzárkózott a Figyelő kérdései elől is. Lapunk információi szerint azonban a leköszönt Petykó Zoltán elnök 8-10 milliárd forint, az ex-vezér Heimann Zoltán pedig 12-15 milliárd forint tőkeinjekciót tartott szükségesnek Bábolnán.
Az nem kétséges, hogy az agrárvállalat sorsa végül is a privatizáció lesz, amelyet Bábolna 2000 programjában már Papócsi László vezérigazgató is megénekelt 1997-ben. Igaz a kormánynyilatkozatok szerint nincs “privatizációs kényszer”. Ez érthető is, hiszen a cégcsoportot most aligha lehetne jó áron értékesíteni, miután hírnevét a fizetési problémák alaposan megtépázták.
FIZETÉSI KÉSEDELEM. Politikai felhangot is adhat az ügynek, hogy a problémák már a termelők szintjén is felbukkantak. Az integrált baromfi-hizlalók nyilvánosan tiltakoztak a késedelmes, több hónapos fizetés ellen. A rossz kondícióban lévő 12,7 milliárd forint törzstőkéjű, egyes szakértők szerint tízmilliárd, mások által nemrég még 14-17 milliárd forintra taksált piaci értékű Bábolna Rt. ázsiója olyan meredeken zuhan, amellyel vissza is élnek az érdeklődő külföldi befektetők. Tavaly végül azért nem adták el a Bábolna Tetra Kft.-t a Lohmann-csoportnak, mert a kezdeti megállapodás után az elfogadhatóság határa alá próbálta lealkudni a vételárat. Európában ráadásul túl nagy falat is Bábolna. A lehetséges európai vevők közül a francia csirkegyárak is bajban vannak. Reálisan az amerikai szakmai befektetők EU-s piaci terjeszkedését szolgálhatná Bábolna megvásárlása. Ilyen cég például az Egyesült Államokban piacvezető ConAgra Foods óriás, ám ezt a céget sem hozza lázba a magyarországi cégvásárlás.
Persze ha valóban jó eredményeket tudna felmutatni a Bábolna-csoport, akkor változhatna a potenciális befektetők megítélése, de amíg állami kezekben van, addig kevés a remény a hatékonyság jelentős javítására. Sokkal valószínűbb, hogy a színfalak mögött a mindenkori politikai befolyás igazítja az üzleti stratégiát, amelyből az új vezetésnek is nehéz lesz kitörni. Még akkor is, ha Németh Imre földművelési és vidékfejlesztési miniszter még beiktatása előtt ígérte, első feladatai között szerepel majd a bábolnai “veszteségcsapokat” elzárni. A szakértők szerint át kell átalakítani Bábolna hatalmas baromfiintegrációját, amelyből túl drágán szerzi be a hízott csirkét, de a kelleténél olcsóbban értékesíti a kész termékeket. Székely Csaba, volt bábolnai elnök a Figyelőnek elmondta: manapság a csirkegyárakat nem szabad állami tulajdonban tartani, mert nem lehet hatékonyan működtetni, ezért is távozott a cég éléről.
