Gazdaság

Közbeszerzési tapasztalatok – Az olcsóság mítosza

Bár január 1-jétől szigorították a közbeszerzési törvényt, továbbra is nyitva maradt néhány kiskapu.

Ki, mennyit kapott? Hat táblázatba gyüjtöttük, hogy

•melyik megye mennyi pénzt kapott

•melyik ágazat, mennyi pénzt kapott

•melyik megye hányszor pályázott

•kik pályáztak a legtöbb pénzre

•kik nyertek a leggyakrabban

•kik nyerték a legtöbbet.

Itt találja a táblázatokat >>

Kedves Tit! E sorok vivője tud összeadni, kivonni és hallgatni. Nevezd ki! Barátod Bill – e rövidke levelet több mint száz évvel ezelőtt egy amerikai demokrata politikus írta befolyásos barátjának, s nem véletlenül idézi egy névtelenséget kérő győri cég első embere. “Minden a kapcsolatokon múlik” – mondja. Szerinte pontosan ki lehet olvasni egy pályázatból, ha azt testre szabják. Háborog, de nem indít jogorvoslati eljárást, mert nem volna bölcs dolog. Ha akadékoskodik, máskor sem hozzák ki győztesnek – fogalmazza meg sok pályázó cég közös panaszát, amelyek mind legalább reménykednek, hogy később nekik is jut megrendelés a közpénzekből.

Közbeszerzési tapasztalatok – Az olcsóság mítosza 1Az állami közbeszerzés a költségvetési pénzek elköltésének tekintélyes hányadát, a GDP kb. 5 százalékát teszi ki. Bírálói szerint persze ez az arány lehetne nagyobb is. A múlt évben 607 milliárd forint áramlott ki az államkasszából a gazdaságba.

Trendek a 2001. évi közbeszerzésben• 13 százalékkal több közbeszerzési eljárás indult a megelőző évihez képest, egész pontosan 3791;

• A közbeszerzések 70 százaléka (2652 eset) nyílt eljárású volt, ezeken 234,4 milliárd forint sorsáról döntöttek;

• A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya 14 százalék volt;

• A nyílt előminősítéses eljárások számaránya 7 százalékot tett ki, ezek keretében 186 milliárd forint felhasználásáról döntöttek;

• Gyakori a közbeszerzési törvény mellőzése, azaz az érintett gazdálkodó szervezetek a törvényi kötelezettség ellenére nem írnak ki pályázatot;

• Bővült a jogorvoslatot igénybe vevők köre, 700 eljárás indult a döntőbizottságnál, amelyek fele megalapozottnak bizonyult;

• A legtöbb közpénz az építőiparba áramlott (332 milliárd forint), ezen belül is a csatornázási és közműépítési szektorba;

• A pályázatok, több mint felét – csaknem 312 milliárd forint értékben – Budapesten írták ki;

Forrás: Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. (Perfekt-csoport)

NAGYKAPUK. A recesszió miatt pedig még inkább felértékelődtek a biztos boltot jelentő állami megrendelések. Sőt, új üzletágként megjelentek a piacon a közbeszerzések lebonyolítására szakosodott cégek. Szolgáltatásaikat mindkét oldalnak kínálják: az ajánlattevőknek nem kell bíbelődniük pályázati anyagok megírásával, az ajánlatkérők pedig bízhatnak abban, hogy a szakmai és piacismerettel rendelkező tanácsadó cég megtalálja helyettük a legelőnyösebb feltételeket (magas szakmai minőséget és reális árat) garantáló eladót, szolgáltatót vagy beruházót.

Mindenki elégedett lehetne, ha érvényesülne a törvényalkotó eredeti célja, s a közpénzeket tiszta versenyben, esélyegyenlőséget biztosítva, átlátható és racionális módon költenék el. Csakhogy ezek a szép elvek sok esetben papíron maradnak. A törvény többszöri szigorítása ellenére is maradtak kiskapuk – a kormány számára is! -, amelyeket az érintettek időnként ki is használnak. A kabinet rögtön azzal, hogy az igazán jelentős állami beruházásokat a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó Magyar Fejlesztési Bank (MFB), vagy más állami cég “közbeiktatásával” valósítja meg.

“Nyilvánvalóan nem hat jól a közmorálra, ha a kormány önhatalmúlag von ki költségvetési pénzeket a közbeszerzési eljárás alól” – hangsúlyozza Tunyogi László, a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadói Rt. tanácsadási igazgatója, a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. ügyvezetője. Tunyogi elismeri, hogy a törvény valamelyest szigorodott, de úgy véli, csupán a kiskapukat csukták be, a nagyokat továbbra is nyitva hagyták. Csak azok számára vezettek be valóban a verseny tisztaságát szolgáló kötöttségeket, akik eddig is alkalmazták a közbeszerzést.

Növekedik a közbeszerzések értékeA beruházási piac élénkülése miatt a közbeszerzések értékének további növekedésére számít a Közbeszerzések Tanácsa. Év végéig mintegy 700-750 milliárdos forgalmat prognosztizál. A szervezet január 16-án tette közzé a tavalyi év összefoglaló adatait.

Megállapították, hogy 2001-ben ugyan emelkedett a pénzmozgások átláthatóságát biztosító nyílt eljárások száma, ám ezek értéke az éves összes közbeszerzés értékéhez képest már csökkent: 75,5 százalékról 70,5 százalékra.

A közzétett adatok szerint a közbeszerzési piacból egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak a kis és középvállalatok: 2001-ben a közbeszerzések 59 százalékát ugyanis jobbára hazai mikro-, kis- és középvállalatok nyerték el, összesen 357,9 milliárd forint értékben. A külföldi székhelyű ajánlattevők tavaly 190 közbeszerzési eljárást nyertek meg, az összes eljárás 4,9 százalékát, 46,5 milliárd forint értékben.

A pályázók közül sokan elégedetlenek a közbeszerzési eljárások lebonyolításával, ezt mutatja, hogy a korábbi éveknél 130-cal több, összesen 830 jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottságnál (DB). A beérkezett panaszok közül a DB 325 esetben állapított meg jogsértést.

LEBUKÁSVESZÉLY. Tavaly egyébként 607 milliárd forintot költöttek el közbeszerzési keretében, ám ugyancsak több százmilliárd forintnyi beruházás kezdődött el ilyen eljárás mellőzésével. A kormányzati oldal – s maga Orbán Viktor kormányfő – úgy érvel, hogy a közbeszerzés nem lehet cél, csak eszköz. Ezen érvelés szerint korábban a nagy állami beruházásokkor kihullottak a rostán a hazai cégek, háttérbe szorult a nemzeti érdek. Külföldiek kapták a megrendeléseket, azok pedig kivitték a hasznot az országból. A csatlakozásig fel kell készíteni a magyar vállalkozásokat a versenyre.

Ha már uniós tagok lennénk, az autópálya-építés ügye biztosan az Európai Bíróságon landol – állítják jogi szakértők, mivel közösségi direktíva, hogy az 5 millió eurót meghaladó állami beruházásokat kötelező uniós közbeszerzési eljárás keretében megvalósítani. Ha az Európai Bizottság tudomást szerez arról, hogy valamely ország nem hajlandó betartani az előírást, pert indíthat az Európai Bíróságon.

Politikusok a közbeszerzésekrőlKözbeszerzési tapasztalatok – Az olcsóság mítosza 2Kövér László:

Kérdés: “Nem gondolja, hogy visszatetsző, amit a Happy End Kft.-vel művelnek?

– De igen, szerintem is visszatetsző, amit a Happy End Kft.-vel művelnek. Úgy tűnik, ebben az országban csak azoknak nem szabad vállalkozni, illetve nyilvános közbeszerzési pályázatokat nyerni, akik, úgymond, a Fideszhez közel állnak.”

(Az Index internetes újság kérdésére válaszolva)

Közbeszerzési tapasztalatok – Az olcsóság mítosza 3Deutsch Tamás: “A közbeszerzés minden ellenkező híreszteléssel szemben nem a korrupció ellen hat, hanem legtöbbször azt segíti elő. Ráadásul lassítja a beruházások folyamatát, sőt drága is. A közérdekkel ellentétesen az államnak és az önkormányzatoknak több pénzt kell elkölteniük a közbeszerzési eljárás miatt egy adott beruházásra, mint anélkül.”

(Demokrata)

Közbeszerzési tapasztalatok – Az olcsóság mítosza 4Torgyán József: “Kérem szépen, Szabadi Béla nem egyszerűen olcsón utazott, hanem példátlanul olcsón.”

(Az Aktuálisban arról, hogy Szabadi Béla utazott a kormányból a legtöbbet és a legdrágábban)

A közbeszerzési törvény egyik gyenge pontja tehát, hogy a mindenkori kormány tetszőlegesen vonhat ki jogszabályi felhatalmazás alapján milliárdokat a közbeszerzési eljárásból. A versenyt kizárva jutnak adóforintok különböző cégekhez, s utólag már nehéz bizonyítani, hogy vajon a lehető legmagasabb színvonalon, s reális áron valósul-e meg a beruházás. Ám akkor sincs garancia a közpénzek racionális elköltésére, ha az a közbeszerzés beiktatásával történik. Az olcsóság mítoszát maguk az érintettek is megkérdőjelezik. Az egyik kormánypárti politikus, nevezetesen Deutsch Tamás egyenesen azt állítja: a közbeszerzés drágítja a beruházásokat.

A kistelepüléseken – némi túlzással -, ha szükség van két kisbuszra, s éppen van pénz a kasszában, a műszaki csoport két nap alatt megveszi. Nem pazarolják az időt pályázatok kiírásával. Lebukástól sem kell tartaniuk, különösen, ha a beszerzés a vezetők tudtával történik. Sem a külső, sem a belső kontroll nem működik kellően, az Állami Számvevőszék is csak utólag, ráadásul szúrópróbaszerűen ellenőrzi a költségvetési szervek gazdálkodását.

Ám a fővárosban sem kevesebb a szabálytalanság. Nem ritkán ismeretségi alapon kötnek szerződéseket, így fordulhatott elő, hogy laboratóriumi vegyszereket, élelmiszert, különféle szolgáltatásokat a piaci árnál 20-50 százalékkal drágábban vásároltak meg.

KiskapukKöltségvetési szervek számára:



• Az MFB-n, s az állami cégeken keresztül megvalósuló beszerzések nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá;

• Sürgősségre hivatkozva nem írnak ki nyílt eljárást;

• Állami intézmény magáncégnek ad át bizonyos összeget saját feladatai ellátására;

• Közműberuházásnál azzal állapodnak meg, aki a költségvetési szervre eső önrészt is kifizeti helyettük;

• Részekre bontják a beruházást, hogy ne kelljen pályázatot kiírni;

• Olyan feltételeket szabnak, aminek csak a számukra kedves cég képes megfelelni;

• Ha eredménytelen a nyílt eljárás, a második körben már tárgyalásos eljárást tarthatnak;

Versenyt korlátozó manőverek:

• Szövetkeznek a versenytársak, ki melyik megrendelést viszi el;

• Árkartellt hoznak létre;

• A korábbi konkurensek közösen jelentkeznek, vagy egyikük mögé sorakoznak fel;

• Felosztják a piacot;

• A jelentkezők egymás alvállalkozói;

• Olyan pályázatokat nyújtanak be, amelyek irreális teljesítési feltételeket tartalmaznak, s biztosak lehetnek abban, hogy a maguk közül már előre kiválasztott nyertest hozza ki győztesnek az ajánlatkérő is;

HOZZÁÉRTŐ PROFIK. “A közbeszerzés mára önálló szakterületté nőtte ki magát, s valóban komplex műszaki, gazdasági és jogi ismereteket igényel. A legtöbb állami intézmény azonban nem engedheti meg magának, hogy e célra alkalmazottakat tartson, különösen akkor nem, ha évente legfeljebb két-három pályázatot ír ki. Inkább külső tanácsadó cégeket keresnek meg, amelyek kellő tudás birtokában, a felelősséget is átvállalva helyettük végzik a közbeszerzéseket” – mondja Lantos András, az OKFON Közbeszerzési és Szolgáltatási Rt. elnöke. A tanácsadói piac élvonalába tartozó cég két vezetője és munkatársai is az államigazgatásból érkeztek, s rangos állami intézményeknek, köztük több minisztériumnak is “dolgoznak”. Lantos András korábban a Belügyminisztérium Országos Közbeszerzési Főigazgatóságának volt a főigazgatója. Több mint ötszáz közbeszerzési eljárás lebonyolításával a háta mögött állítja: a közbeszerzés szabályozása nem más, mint a gazdasági demokrácia érvényesülése. Versenyt generáló szerepe van, ezért szükségességét hiba volna megkérdőjelezni.

A lebonyolítás – különösen, ha külső szakértő bevonásával történik – valóban pénzbe kerül, s akkor éri meg, ha nagyobb a hozadéka, mint amennyit maga a közbeszerzési eljárás “elvisz”- fogalmaz Morvayné Vígh Katalin, a Gazdasági Versenyhivatal vizsgáló vezető főtanácsosa, aki egyben a Közbeszerzések Tanácsának is tagja. Az EU vonatkozó direktívái és az uniós nemzeti szabályok ismeretében állítja: a magyar közbeszerzési törvény nem rosszabb és nem jobb, mint a tagállamoké.

Már az EU is felismerte, hogy lazítani kell a merev szabályokon, a jognak követnie kell a piac fejlődését. Hiszen az elektronika, a távközlés, a számítástechnika, s az ezekhez kötődő iparágak akár néhány hónap alatt is átrendeződhetnek. A piac megismerése érdekében az uniós országokban a készülő direktíva nagyobb teret enged a tárgyalásos közbeszerzési eljárásnak. Az ajánlatkérő eszerint előbb meghívja az adott piacon tevékenykedő cégeket, hogy tájékozódjon a változásokról, s csak utána ír ki pályázatot.

A Közbeszerzési törvény 2002. január 1-jétől hatályos főbb módosításai• Az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárás belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét;

• Az ajánlatkérő az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel legfeljebb 10 napos határidőt biztosíthat hiánypótlásra (korábban megtehette az ajánlatkérő, hogy csak akkor kért hiánypótlást, ha a “számára kedves” ajánlat sem volt hiánytalan);

• Az ajánlat kiíróinak minden értékelési szempontot, még a részszempontokat is nyilvánosságra kell hozniuk (korábban a nem tetsző ajánlat lepontozásának sajátos kultúrája alakult ki);

• Egységes elvek alapján kell minősíteni az ajánlattevőket;

• Csak akkor lehet eredménytelennek nyilvánítani az eljárást, ha a legalacsonyabb ajánlati ár is magas az ajánlatkérő számára rendelkezésre álló anyagi fedezethez képest (korábban az ajánlatkérő hivatkozhatott arra a gumiparagrafusra, hogy nem érkezett be megfelelő ajánlat);

• A közbeszerzési szerződés nyilvános, az abban foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek (kivéve az üzleti titoknak minősülő információk);

• A korábbi 30 ezer forint helyett 150 ezer forintot kell fizetnie a kérelmezőnek (azaz a vesztes félnek), ha meg akarja támadni a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt a számára hátrányos határozatot;

• A Közbeszerzési Döntőbizottság (DB) bírságot köteles kiszabni a közbeszerzési törvény szabályait megszegő, illetve a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel szemben, a DB ugyancsak birsággal köteles sújtani a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személyt is (korábban nem feltétlenül szabtak ki minden esetben bírságot);

• Ha valaki alaptalanul indított döntőbizottsági eljárást, őt terheli a jogorvoslattal kapcsolatos minden költség (a rosszhiszemű pereskedéseknek kívánt gátat szabni a törvény, korábban ugyanis sokaknak megért 30 ezer forintot az, hogy az ajánlatkérőt, vagy a nyertes ajánlattevőt gyanúba keverte.

Nálunk azonban a tárgyalásos formát eleve fenntartással fogadják: a korrupció melegágyának tekintik. S nem véletlenül! Magyarországon ugyanis a tárgyalásos közbeszerzés nem a piac megismerését szolgálja elsősorban, hanem azt, hogy a megrendelő az általa előzetesen kiválasztott céggel szerződjön. Sok esetben a versenyeztetés kikerülésére alkalmazzák. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy néha éppen a tárgyalásos közbeszerzések révén sikerül gyakran a megrendelőnek 20-25 százalékos árkedvezményt kiharcolnia, míg erre nyílt pályáztatás esetén nincs módja.

TITKOS PAKTUMOK. Ezzel együtt mégis a nyílt eljárást tartják idehaza a demokrácia zálogának. Pedig ilyenkor sem garantált, hogy a közpénzeket valóban tiszta módon használják fel, gyakran kilóg a lóláb már a pályázat közzétételekor. Onnan lehet felismerni a “gyanús pályázatokat”, hogy a teljesítés szempontjából irreleváns szűkítő feltételeket tartalmaz, amiknek nyilvánvalóan csak a “kiválasztottak” tudnak megfelelni. A Transparency International felmérése szerint Magyarországon a közbeszerzés keretében elköltött adóforintok mintegy 5 százaléka, azaz körülbelül 30 milliárd forint válik kenőpénzzé. Ez azonban nem bizonyítható adatokkal, szubjektív értékítéleten alapul.

Bejelentés ugyanis korrupció kapcsán nemigen érkezik a hivatalokhoz. De még ha érkezne is, akkor is nehéz lenne bizonyítani. Igen durva hibát kell véteniük a feleknek, vagy nagyon jó szimat kell a leleplezésükhöz.

Az összejátszás egyik formáját éppen a törvénymódosítás révén lehet a jövőben kiszűrni. Korábban a közbeszerzési eljárás a szerződéskötéssel lezárult, ám a felek menet közben módosíthatták a megállapodást. Megváltoztathatták a szerződés értékét, az alvállalkozók részesedését, számát, sőt a teljesítés idejét is. A lefolytatott közbeszerzési eljárás ernyője alatt tehát rejtett kontraktusok sokasága bújt meg.

Szerződésmódosítgatásra a jövőben nem lesz lehetőség, mivel annak tartalma nyilvános, sőt a versenyből kirostált ellenérdekű fél a megvalósulást is nyomon követheti.

Az ajánlattevők sem mindig fehér bárányok. A versenyhivatal a pályázók oldalán is gyanít nemkívánatos jelenségeket, bár erre vonatkozó bejelentés csak ritkán érkezik hozzájuk. A cégek felosztják maguk között a közbeszerzési piacot. Előre megbeszélik, ki melyik megrendelést viszi el, vagy egymás alvállalkozói lesznek. “Sokkal több lehet a konkrét eset, hiszen az EU-ban is a kartellügyek nagyobb része közbeszerzési versenytárgyalások kapcsán derül ki. S miért lennénk mi mások?”- kérdezi a versenyhivatali főtanácsos.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik