Amekkora ellenérzés tapasztalható a génmódosított élelmiszerekkel szemben Európában, olyan szívesen fogadják azokat Kínában#<# - legalábbis ez derül ki a génmódosított terményeket terjesztő kínai program vezetőinek jelentéséből. Az ázsiai ország alig marad le az Egyesült Államok mögött a módosított gabonák, haszonnövények és zöldségek termesztésére használt termőföldek arányát tekintve. Itt azonban, szemben az Újvilággal, nem a növényvédő szereknek, hanem a rovaroknak és egyéb kártevőknek ellenálló fajták a népszerűek. A termesztett és a kísérleti művelésbe vont fajták több mint 90 százaléka valamilyen kártevőriasztó gént hordoz.
A kínai termesztők körében az igazi sláger a “Bt” gyapot, az a növény, amely egy bacilus rovarölő toxinjának génjét hordozza. Az amerikaiak már 1994 óta termesztenek ilyen fajtát, Kína csak 1997-ben állt elő saját hasonló változatával. Ezt azonban mára 2 millió kínai gazda termeszti; az általuk felhasznált rovarölő szerek mennyisége csaknem 80 százalékkal csökkent.
A kínai biotechnológiai laborokban egyébként futószalagon állítják elő a különböző új fajtákat. A University of California kutatóinak felmérése szerint ötven növényfajt módosítottak már a kínai génsebészek, és ezekbe több mint százötven idegen gént juttattak be; az új változatok jó részét pedig már szabadföldi kísérletek során tesztelik. A kínaiak tarsolyában van már, és hamarosan megjelenik majd a szántóföldeken egyebek mellett a módosított burgonya, repce, káposzta, dinnye, búza, kukorica, paprika, paradicsom, papaja, dohány, sőt földimogyoró is.
