az amerikai gazdaság alkalmazkodóképességét azok, akik hosszan tartó recessziót jósoltak az Egyesült Államokban – és nyomában az egész világon. #<#A szeptember 11-i, alig több mint fél évvel ezelőtti sokkszerű terrortámadás után a világgazdaság jövője nagyon sötétnek látszott. Úgy tűnt, a "dotcom-világ" szárnyalását követő kijózanodás és az Amerikát ért merényletek következtében elhúzódó válságra kell számítani. A fogyasztás visszaesett, nőtt a munkanélküliség, valamelyest emelkedett az infláció is, a sorozatos kamatcsökkentés pedig rövid távon nem tudta megpezsdíteni a gazdaságot. Mintha a kilencvenes sikerévtized folyamatainak tükörképe tárult volna a szemünk elé. Hat hónappal a tragédia után azonban a fejlett világ talpra állt. Az Egyesült Államokban most már minden idők legrövidebb recessziójáról beszélnek, amelyben csupán egyetlen negyedév – a tavalyi harmadik – jelzett negatív GDP-változást. Az idei második negyedévben elképzelhető ugyan egy enyhe visszaesés (ezt nevezik a közgazdászok „kétgödrű” recessziónak), ez azonban általános vélemény szerint csupán átmeneti mélypont lehet. A munkanélküliség csökkenése, a fogyasztás és a feldolgozóipari beszerzések növekedése, s ezek nyomában a tőzsdei élénkülés mind-mind azt mutatják, hogy Amerika túl van a nehezén. A Dow Jones már csaknem elérte a 2001. januári indexet, és még a válságot leginkább megszenvedő ágazat, a légi közlekedés is felszálló ágba került. Amerika mindemellett sok tekintetben megváltozott szeptember 11-e után. A Bush-kormány saját programjánál is jóval több szerepet szán a kínálat ösztönzésének a gazdaságban, ami részben a biztonsági és hadikiadások drasztikus növekedésének, részben – visszatérve a republikánus tradíciókhoz – az adók csökkentésének formájában valósul meg. A terrorizmus-ellenes, eddig sikeresnek mondható harc jegyében pedig Washington korábban összebékíthetetlennek tűnő országokat terelt szövetségbe. Az Egyesült Államok mindent egybevetve eredményesen alkalmazkodott az új realitáshoz. Most már a világ többi részén a sor.
