Kötelezettséget vállalt még a választás két fordulója között az Orbán-kormány arra, hogy utódai a 2004-2013. évi állami költségvetésekbe betervezik a Millenniumi Városközpont beruházás és üzemeltetés esedékes – évi 4,0-7,9 milliárdos, összesen 52 milliárdra rúgó – összegeit. Azt is rögzítették, hogy a pénzt a beruházás finanszírozására alapított, állami Kultúr-Part Ingatlanüzemeltető Kft. tőkeemelése formájában folyósítják. “Az új kormányhatározatra a bankokkal megkötendő szerződéshez volt szükség” – hangzik a magyarázat.
A Nemzeti Színház tőszomszédságában megépíteni tervezett épületegyüttes – a Modern Magyar Művészeti Múzeum, a Nemzeti Hangversenyterem és a Hagyományok Háza – megvalósítására a kormány még a múlt év végén vállalta az 52 milliárd forint készfizető kezességet (Figyelő, 2001/46. szám). A hitelfelvevő a Demján Sándor nevével fémjelzett TriGránit cégcsoporthoz tartozó Duna Sétány Székház Kft., ami pedig az épülő kulturális létesítményeket illeti, az állam fokozatos cégkivásárlási konstrukcióval jut majd birtokon belülre. A kezességvállalás összegét a zárszámadási törvénybe is becikkelyezték novemberben, nyilvánvalóan azért, hogy ne ismétlődhessen meg a 4-es metró ügye: legyen parlamenti felhatalmazás, amit a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében hiányolt a négy éve megkötött Medgyessy-Demszky szerződés kapcsán.
TRÜKK. Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt hangsúlyozza: a már megkötött szerződéseket be fogja tartani – ez mindenképp jó esélyt ad a több évre szóló kötelezettségvállalások teljesítésének. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az államháztartási szabályok nem tisztázzák egyértelműen, miként lehet több évre előre megszabni pénzkereteket, biztosítva a forrásokat több évre szóló projektek számára. Ez is közrejátszhat abban, hogy az Orbán-kormány utolsó másfél évében előszeretettel alkalmazta a kezességvállalás trükkjét: azt, hogy látszatra arra az esetre vállal helytállást, ha az adós cég nem tud fizetni – ám a végén mindenképp fizet.
Tavaly 94,1 milliárd forintot tett ki azoknak a kormányzati kezességvállalásoknak az összege, amelyek valójában a jövőbeli költségvetési forrásokból megvalósított fejlesztéseket takarnak. Ilyen konstrukció a Budapest Sportcsarnok 34,8 milliárdos projektje (Figyelő, 2001/31. szám). Egy másik “lezsírozott” garanciavállalás az Erzsébet téri gödör “betemetésének” 2,5 milliárdos beruházása. Az ehhez fölvett hitel visszafizetése a harmadik negyedévben esedékes – tudtuk meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában (NKÖM). Nagyobb galibát okoz persze, hogy a főváros nem vette át a létesítményt a tárcától, amelynek annak idején a Nemzeti Színház építésére adták át a területet, s mivel színházat nem épített, egy 2000 áprilisában kötött szerződés szerint parkot, felszín alatti mélygarázst és konferenciaközpontot kellett építenie. Ám a konferenciaközpont nem készült el – illetve csak “szerkezetkész” állapotig jutott – az április 15-re kitűzött határidőig. A tárca és a főváros két éve kötött szerződése szerint előbbinek napi ezer dollárnak megfelelő kötbért kell fizetnie a késedelem miatt. (További szankció, hogy 90 naponként 10-10 százalékponttal csökken a magyar állam részesedése.) A főpolgármesteri hivatalnál ragaszkodnak a szerződésben foglaltakhoz, illetve csak akkor mennek bele ezek módosításába, ha a tárca írásban elismeri a teljesítménybeli elmaradást. A minisztérium viszont vitatja, hogy a szerződés egyértelműen meghatározta volna a föld alatti létesítmény műszaki tartalmát.
VÉGÖSSZEG. A kezességvállalás persze csak akkor válik visszavonhatatlan kötelezettséggé, ha arról szerződést köt az erre illetékes Pénzügyminisztérium a kedvezményezettekkel. A Millenniumi Városközpont 52 milliárdjára a szerződés megköttetett – tájékoztattak a tárcánál. Ezzel szemben például a gödöllői Grassalkovich Kastély 1,3 milliárdos keretére, amelynek decemberben engedett zöld utat a kormány – az NKÖM-résztulajdonú Gödöllői Kastély Kht.-t jelölve ki a hitelfelvevő szerepére – csak most pályáztatja az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Rt. a bankokat, legalább három pénzintézet ajánlatát kérve be. Újabban valamennyi állami garanciás hitelfelvételbe bevonják az ÁKK Rt.-t, pályázatkiíróként vagy megbízottként. “Az ilyen hiteleknél a bankok nagyot akarnak kaszálni” – indokolja Búzás László vezérigazgató-helyettes az óvatosságot. Körösvölgyi László, a kht. ügyvezetője 2,5-3 hónapra teszi, amíg a kiválasztás megtörténik, és a barokk színház helyreállítási munkálatai megindulhatnak.
Bár az idei hat kötelezettségvállalás közül még három esetben nem kötöttek kezesi szerződést (lásd a táblázatot), az elkötelező döntések a legtöbb esetben megtörténtek. A MÁV működtetéséhez szükséges forgóeszköz-hitelt, amellyel az éves szinten 28-29 milliárd forintra tehető veszteség miatt is tátongó likviditási rést hidalnák át, szintén most versenyeztetik a bankok között. A csődbe, felszámolásra jutott szövetkezetek üzletrész-felvásárlásához nyújtott 20 milliárdos kormánygarancia pedig a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) biztos ráfizetéséhez ad szubvenciót. Lapzártakor egyedül a Vértesi Erőmű Rt. 10,3 milliárdos hitelt igénylő kéntelenítő beruházása nem látszik teljesen eldöntött ténynek.
Mindenesetre a formailag kezességvállalás, valójában biztos jövőbeli fizetés konstrukcióval jellemezhető említett 94,1 milliárd mellett a MÁV-hitelfelvétellel és a szövetkezeti üzletrész-felvásárlással kapcsolatos kötelezettségvállalást is nagy valószínűséggel költségvetési kifizetés követi. A tavalyi kezességvállalások között is enyhén szólva kockázatosnak látszik a 24 milliárdos vasúti hitelhez nyújtott kormánygarancia, valamint az a 6,9 milliárd is, amit eddig jegyzett le az MFB a tavaly tavasz óta három részletben kibocsátott, 5 éves lejáratú focikötvényekből. Így összesen 160-165 milliárd forintra tehetők az adófizetők jövőbeli pénze terhére, 2001-ben és 2002 első negyedévében vállalt kormánygaranciák.
