A vadászrepülőgép-vásárlás ellentételezése – Terülj-terülj svédasztalkám!

Már az első rostán kihullott a Gripen-vásárlások ellentételezésére jelentkezett 900 magyar vállalat többsége. Jelentős részük ugyanis olyan iparágakba tartozik, amely nem szerepel a pótlólagos exportlehetőséget biztosító listán. Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek nincsenek az e célra elfogadható áruk között, s a szolgáltató szektorból is egyedül a gyógyturizmus szerepel a lajstromban.

KEZDETI LÉPÉSEK. Az állami import-közbeszerzések esetében nemzetközi gyakorlat az úgynevezett ellentételezés, különösen a hadiipar területén. A nagy összegű szerződések ugyanis akár végzetesen felboríthatnák egy-egy ország fizetési mérlegét. Az ellentételezés – a beáramló tőkemennyiség és a megnyíló exportlehetőségek révén – elsősorban ennek igyekszik elejét venni. “Magyarországon e téren még nincs nagy tapasztalat” – mondja Lőcsei Pál, a Gazdasági Minisztérium nemrégiben távozott szakértője. A vadászgéplízingen kívül néhány más hadiipari beruházást is kísér ellentételezés, ilyen például a Magyar Honvédség URH-rádió és gépjármű tendere. Eddig csak a rakétaelhárító-rendszerek vásárlásakor alkalmazták ezt a módszert, de a francia Matra közel 20 milliárd forintot érő “csomagjának” nem volt érdemi hatása, egyrészt a relatíve alacsony összeg, másrészt a magyar-francia kapcsolatok magas dinamikája miatt.

A Gripen-biznisz azonban jóval nagyobb: a 14 svéd vadászgép 10 éves bérletét kísérő 110 százalékos ellentételezés összege a 9 éves periódusban 118 milliárd forint. A törvény szerint az 1 milliárd forint feletti, importtartalommal bíró beszerzéseket legalább 100 százalékban ellentételezni kell; ennek minimum 30 százaléka pedig befektetés kell, hogy legyen. A maradék többletexport, illetve úgynevezett “közvetlen ellentételezés”, tehát a megvásárolni kívánt termékhez való magyar beszállítás formájában jelenthet meg.

“A lízingelésre váró Gripenekhez nehezen képzelhető el magyar beszállítás, hiszen azokat már legyártottuk” – nyilatkozta a Figyelőnek Mats Warstedt, a Gripen International regionális programigazgatója. Szerinte a gépek testre szabásában, tehát például a kommunikációs rendszer fejlesztésében azért elképzelhető kismértékű magyar részvétel. A befektetések összege a teljes ellentételezési lista összértékének 32 százalékát teszi majd ki, a legnagyobb tétel pedig – miként a törvény is előírja – a többletexport lesz.

Az addicionális kivitel számításához a bázisérték a Svédországba irányuló magyar kivitel 1999-2000-es értéke. A teljesítésben részt vevő vállalatokat a svéd partner jelölheti ki, de vannak bizonyos megkötések: a többletexport tárgya csak a Gazdasági Minisztérium által összeállított listán szereplő termék lehet, és a magyar hozzáadott értéknek el kell érnie az 50 százalékot. Hazánk mindemellett igyekszik kedvezményekkel terelgetni a svédek érdeklődését: bizonyos árucsoportok vagy éppenséggel földrajzi régiók esetén meghatározott szorzószámokat alkalmaz (lásd külön).

NAGYVONALÚSÁG. A Gripen International a magyar kormánnyal folytatott ellentételezési tárgyalások során meglehetősen nagyvonalúnak mutatkozott. Megfigyelők szerint nem utolsósorban azért, mert a folyamatban lévő osztrák, lengyel és brazil vadászgép-tenderek során a svéd cégnek igen jól jön a magyar referencia. A hazai tárgyalóknak sikerült elérniük, hogy a többletexport bázisa ne az 1993-1994-es érték legyen, hanem a már említett, lényegesen magasabb 1999-2000-es.

Fontos továbbá, hogy a svédek által 1995 óta regisztrált, csaknem 700 millió dollár értékű beruházás – ez az úgynevezett elő-ellentételezés – nem számít bele a teljesítésbe. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a svédek értékesíthetik az elő-ellentételezést során szerzett “kreditet” más, 1 milliárd forint feletti állami tenderen győztes, és így szintén pótlólagos beruházásra kötelezett külföldi vállalatnak. A svédekhez ebből befolyó összeg a tervek szerint szintén Magyarországon marad: megállapodásban vállalták, hogy e pénzből kockázati tőkealapot hoznak létre.