Tavaly ötször csökkentette a kamatot az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó szigetország központi bankja. Elemzők számítottak arra, hogy az intézmény folytatja a válságból kiemelkedő gazdaság élénkítését szolgáló kamatcsökkentést.
Ugyanakkor „a célhoz közeli infláció és a rekordalacsony kamatok által meghatározott környezetben egyre bizonytalanabb a monetáris politika jövőbeni irányvonala” – áll a bank közleményében.
Az izlandi gazdaságot megrázó válság mélypontján, 2008 októberében 18 százalék volt az irányadó kamat. A pénzügyi rendszer összeomlásához vezető krízis aztán fokozatosan enyhült – főként a Nemzetközi Valutaalap 2,1 milliárd eurós kölcsönének hatására -, ami lehetőséget teremtett a rekordmagas kamat csökkentésére.
A 2008-ban elmélyült válság a 320 ezer lakosú Izland modern kori történetének legsúlyosabb recessziójába torkollt. A bruttó hazai termék (GDP) 16 évi folyamatos növekedés után 2009-ben csökkent: 6,8 százalékkal esett vissza éves szinten. A központi bank szerint a recesszió 2010-ben is folytatódott, a GDP 2,7 százalékkal csökkent, az idén viszont már beindul, jövőre pedig gyorsul a növekedés; 2011-ben 2,8 százalékos, 2012-ben és 2013-ban pedig 3 százalék feletti GDP-növekedés várható.
