Az MNB honlapján közölt rövidített jegyzőkönyv szerint, a tagok a szavazást megelőzően 3-3-1 döntési arányt jeleztek a kamatdöntés előtt, az elnök, a jegybanktörvénynek megfelelően többségi döntéshozatalhoz szükséges szavazati arány elérése érdekében kérte a tanácstagokat javaslatuk újragondolására, végül Bihari Péter a döntés meghozatala érdekében támogatta a 25 bázispontos kamatemelést. Végül négy tag szavazott az alapkamat 25 bázispontos emelésére, kettő az 5,75 százalékos kamat tartása, egy pedig 25 bázispontos csökkentése mellett.
A 6 százalékra történő emelésére szavazott Bihari Péter, Király Júlia, Neményi Judit és Simor András, míg szinten tartására Csáki Csaba és Karvalits Ferenc, csökkentésére pedig Bánfi Tamás. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a kormányzati intézkedések a következő hónapokban jelentősen befolyásolhatják a jövőbeli monetáris politikai lépéseket. A fiskális fenntarthatóságot és makrogazdasági egyensúlyt szolgáló kormányzati lépések javíthatják a kockázati megítélést, erősíthetik az árfolyamot, így növelhetik a monetáris politika mozgásterét, míg intézkedések hiányában egyes tanácstagok szerint határozott monetáris politikai lépésekre is szükség lehet. A testület többségének megítélése szerint azért volt szükség a monetáris szigorításra mert a gazdaságot érő költségsokkok miatt a következő negyedévekben az infláció várhatóan érdemben meghaladhatja a 3 százalékos célt, ami az inflációs várakozások horgonyzottságát kedvezőtlenül érintheti, és növelheti a másodkörös inflációs hatások kockázatát.
