A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Hír24-et arról tájékoztatta, hogy tavaly összesen 685 esetben indított eljárást mozgáskorlátozott parkolókártyák jogtalan igénybevétele miatt. A 2011-es ügyek közül már 355 lezárult, pontosabban ennyi esetben készült el a vádemelési javaslat. Idén, az első három hónapban is sok csaló bukott már le. Eddig 71 eljárás indult, ezek közül 28 jutott el a vádemelési javaslatig.
A tavaly áprilisban kezdett fővárosi akciósorozat hatására a második félévre már érezhetően csökkent a mozgáskorlátozottak számára kiállított kártyákkal való visszaélések száma. Tavaly nyárig, a visszatérő ellenőrzéseknek köszönhetően pár hónap alatt több száz nyomozást indított a BRFK.
A mozgáskorlátozott kártyákkal való visszaélés jellemzően a belvárosi kerületekben fordul elő, ahol nehezebben lehet parkolni, de a rendőrök a peremkerületekben is visszatérően ellenőrzik a parkoló autókat. Ha valakit elkapnak, lopás, közokirattal való visszaélés vagy éppen közokirat-hamisítás miatt indul eljárás, a körülményektől függően.
Fülöp Valter, a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese tavaly tavasszal hirdette meg az ellenőrzés-sorozatot. Mint mondta, a mozgáskorlátozottak részére kiállított parkolási engedéllyel való visszaélésről sokan nem is tudják, hogy súlyos bűncselekmény, amiért akár hároméves börtönbüntetés is kiszabható.
Ahogy a rendőrök hadat üzentek a rokkantkártyával visszaélőknek, az egyik ellenőrzésen többek között Liptai Claudia is megbukott. A nyomozás végén közokirat-hamisítás miatt emelt vádat ellene a Budapesti VI. és VII. kerületi Ügyészség. A vádirat szerint a színész-műsorvezetőt április 13-án kapták el, amikor Budapesten, a VI. kerületben egy mozgáskorlátozott ember parkolási igazolványát használta. Az ügyészség a vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabását kéri a bíróságtól.
Mennyit kaphat egy csaló?
A törvény értelmében akár három év börtön is kiszabható a visszaélőkre. Az ügyészség azonban legtöbbször pénzbírság kiszabását kéri a bíróságtól. A bíróság 2500 és 200 ezer forint között határozhatja meg az úgynevezett napi büntetési tételt, attól függően, milyennek látja a lebukott csaló anyagi helyzetét.
A bíróság határoz a napi tételek számáról is, amely minimum 30, maximum pedig 540 nap lehet, attól függően, milyen súlyosnak ítéli az elkövetett bűncselekményt. A számpárok összeszorzásából kiderül, hogy 75 ezertől 108 millió forintig terjedhet a kiszabható pénzbírság. Ha a bűnös nem fizet, a büntetés letöltendő szabadságvesztésre változik.
