Kedden megkezdődtek a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és hazánk képviselői között arról a hitelkeretről, amely biztonságos védőhálót jelenthetne az ország számára arra az esetre, ha a piacról a finanszírozás nehezebbé válna. A jelenlegi megbeszélések a januári tárgyalásokat készítik elő.
Fotó: AFP
Készenléti hitelkeret jöhet
Az Index információi szerint mostanra gyakorlatilag biztossá vált, hogy a 2008-as megállapodáshoz hasonló, készenléti hitelkeretről lehet majd szó. Varga Mihály miniszterelnökséget vezető államtitkár napokban az Origónak adott interjúja alapján pedig a csomag mérete is közelítheti a három évvel ez előttit: az államtitkár 15-20 milliárd euróról beszélt. (2008-ban 21 milliárd euróhoz jutottunk az IMF-EU párostól.) Ez utóbbi egyben azt is jelenti, hogy a hitelkeret időtávja is várhatóan hosszabb lesz egy évnél, hiszen jövőre 4,5 milliárd eurónyi deviza-, illetve 7 milliárd eurónak megfelelő forintadósság jár le, ennek alapján tehát nem feltétlenül lenne indokolt a 15-20 milliárdos keret.
A nemzetközi szervezetek elvárásait illetően az Index forrásai szerint a tárgyalásokon az unió képviselői szinte biztosan ragaszkodni fognak egy olyan tervhez, ami alapján biztosra tudják venni, hogy jövőre és a következő években is a 3 százalékos limit alatt marad a költségvetés hiánya. Emellett várhatóan előkerülhet a 2010-es kormányváltás utáni szakítás összes érzékeny pontja: egyebek mellett a növekedést kikezdő adómódosítások, az egykulcsos adó. Az viszont egyelőre kérdés, hogy a konkrét intézkedésekbe mennyire fognak beleszólni.
A magyar delegációt Fellegi Tamás (új pozíciójában) tárca nélküli miniszter vezeti, s részt vesz a tárgyalásokon Pleschinger Gyula pénzügypolitikáért felelős államtitkár, Rogán Antal, továbbá az MNB képviseletében Simor András elnök és Karvalits Ferenc alelnök.
Újabb megszorítások jönnek
A Policy Agenda a tárgyalások megkezdésének előestéjén arról kérdezte a hazai közvéleményt, hogy helyes volt-e az a gazdaságpolitikai döntés, hogy 2010-ben a kormány szakított az IMF-fel. A többség (53 százalék) szerint a kormány rosszul döntött, amikor „különutas” megoldás mellett döntött, s mindössze 28 százalék tartotta helyesnek utólag is a korábbi magatartást.
Arról, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika megfelelő-e a nemzetközi pénzügyi szervezetek segítségének eléréséhez, a megkérdezettek 8 százaléka mondja azt, hogy nem kell pénzügyi segítség az IMF-től, és 19 százalék vélekedik úgy, hogy eddig is az IMF-EU elvárásainak megfelelő gazdaságpolitikát folytatott a kormány, ezért nem kell változtatni. A többség 53 százalék gazdaságpolitikai fordulatot vár el, illetve csak ebben az esetben hiszi el, hogy segítséget kaphat a magyar gazdaság a nemzetközi szervezetektől. Ez utóbbi körből a 38 százalék pedig kifejezetten jelentős gazdaságpolitikai korrekciót tart indokoltnak.
Elsöprő többség (76 százalék) gondolta úgy a válaszadók közül, hogy az IMF-EU pénzügyi segítség újabb megszorításokkal jár majd együtt.
