Az ÁSZ elnöke rámutatott: a 2010. évi költségvetést alapjaiban meghatározta, hogy végrehajtása két kormányzati ciklushoz kapcsolódott, a tervezett hiány tartása és az új kormány gazdaságpolitikai céljainak megvalósítása érdekében az Országgyûlés többször módosította a költségvetési törvényt és az egyensúly megteremtését szolgáló jogszabályokat.
Nagy eredménynek tekinthetõ, hogy az év közbeni nehézségek ellenére sem szállt el a költségvetési hiány – emelte ki az Domokos László.
Kritikaként fogalmazta meg, hogy a hosszú távú kötelezettségvállalások összefoglaló bemutatása most is hiányzott, ezt az ÁSZ által több éve hiányolja. Elmondta: az államháztartás tavalyi pénzforgalmi hiánya 1121,5 milliárd forint lett, azaz a GDP 4,2 százalékát tette ki, ez alig valamivel több mint 60 milliárd forinttal haladta meg az eredeti elõirányzatot, szemben a korábbi évek több száz milliárd forintos eltérésével.
A magyar hiányadatok helyes értelmezéséhez fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Unió egyes tagállamaiban ennél jóval magasabb államháztartási deficitekkel küzdenek, az EU egészében a közösségi szintû GDP-arányos hiány a 2007. évi 0,9 százalékról 2009-ben már 6,8 százalékra nõtt, és 2010-ben is csak 6,4 százalékra mérséklõdött, a magyarországi államháztartási hiány 2010-ben 4,2 százalékra csökkent.
Ezzel együtt az ÁSZ elnöke emlékeztetett arra, Magyarországgal szemben 2004 óta, vagyis az ország uniós csatlakozása óta túlzottdeficit-eljárás folyik, ezért és a globális válság miatt egyértelmû, “hogy a hiány és az államadósság növelése nem járható út.” Rámutatott: a tetemes költségvetési hiány árát a magas kamatfelárakban, a versenytársainkkal szembeni pozícióvesztésben fizetjük meg. Magyarországnak ma megközelítõleg 7,5 százalékos hozamot kell fizetnie ahhoz, hogy eladjon egy tízéves állampapírt, míg Csehországnak ez kevesebb mint 3 százalékba, Szlovákiának alig több mint 4 százalékba, Lengyelországnak kevesebb mint 6 százalékba kerül.
“Látni kell, hogy ameddig az adósságot nem tudjuk jelentõsen csökkenteni, addig nem képzelhetõ el versenyképességünk növelése és az állampénzügyek rendbetétele” – emelte ki az ÁSZ elnöke, hozzátéve, 2010-ben a költségvetés bruttó kamatkiadása 1.153 milliárd forint volt, ez azt jelenti, tavaly a személyi jövedelemadó-bevételek kétharmada a korábbi adósságok kamataira ment el.
Domokos László elmondta: tavaly a költségvetés egésze ugyan kézben tartott volt, de a deficit évközi alakulása korántsem volt kiegyensúlyozott, a pénzforgalmi hiány 2010 márciusában már elérte a költségvetési törvényben rögzített hiány csaknem háromnegyedét, így a deficit kedvezõtlen alakulása év közben azonnali beavatkozást tett szükségessé. Emiatt az új kormány megtakarításokról döntött, bevezette a bankadót és a válságadókat, átirányította a magán-nyugdíjpénztári járulékokat, zárolt a közszférában egyes beszerzéseket – ismertette.
A makrogazdasági kockázatokra, az adóbevételek realizálhatóságának bizonytalanságára az ÁSZ már a 2010-es költségvetési törvényjavaslat véleményezése során, már 2009 õszén felhívta a figyelmet. A helyzet súlyosságát mutatta, hogy az évközbeni intézkedések ellenére az adóbevételek 235,8 milliárd forinttal maradtak el a törvényi elõirányzattól – mutatott rá.
Az ÁSZ elnöke az uniós forrásokkal kapcsolatban megjegyezte: a költségvetésben megjelenõ EU-forrás több mint 171 milliárd forinttal, a hazai társfinanszírozás valamivel több mint 38 milliárd forinttal haladta meg a tervezettet. Elmondta: az Új Széchenyi Terv elõkészítésével kapcsolatban az új pályázatok, a források átstrukturálása miatt az Új Magyarország Fejlesztési Terv 37 projektjét törölték. Problémát jelentett az ÁSZ számára, hogy a nyilvántartások hiányosságai miatt nem tudták nyomon követni a döntésekkel összefüggõ intézkedéseket, a kötelezettségvállalások rendezését – húzta alá.
Domokos László felhívta a figyelmet: azt tapasztalták az ellenõrzéseik során, hogy a költségcsökkentés érdekében egyes intézményeknél a belsõ ellenõrzés leépítésével spóroltak, ezt a folyamatot az ÁSZ károsnak ítélte.
