Vannak olyan spekulációk, hogy minél előbbre próbálják hozni a görög államadósság „átstrukturálását” – mondta az fn.hu-nak Kovács Mátyás, Raiffeisen bank elemzője.
Az „átstrukturálás” szó ebben az esetben nem áll messze a „csőd” szótól. A jelenleg formálódó koncepció szerint egy uniós stabilitási eszköztől, az EFSF-től (European Financial Stability Facility) kapna pénzt a görög állam arra, hogy kivásárolja a kötvényeit: a jelenlegi értékük 30-40-50-60-70-80 százalékáért, még nyitott kérdés, mennyiért – magyarázta az elemző.
Az EFSF mögött 6, kiemelkedő adósbesorolású (AAA) állam garanciája áll, akik nem kívánnak a teljes görög államadósságra garanciát vállalni. Így az államkötvények tulajdonosai lesznek kénytelenek veszteséget elkönyvelni, de az legalább limitált lesz. Így a görög államkötvényekben jelentősebb tételekkel rendelkező uniós bankok sem omolhatnak össze a görög csőd miatt – fejtegette az elemző. Így nem léphet föl majd olyan dominóhatás, mint a válság kitörésekor, a Lehman Brothers esetében – tette hozzá.
Kérdés persze, hogy a piacok mit szólnak majd ehhez a történethez. Kovács Mátyás szerint valószínű, hogy hetekre, hónapra kockázatkerülőbbé tenné a befektetőket, ami a forint árfolyamát is gyengíthetné. Bár a Széll Kálmán-terv kedvező költségvetési pályát rajzol föl, ami védettebbé teszi a forintot, de a magyar államadósság még mindig nagy, így a forintra is kedvezőtlenül hathat a globális hangulat elromlása – figyelmeztetett az elemző.
