Csendes járvány – az Egyesült Államokiban csak így “becézik” azt az egyre gyaikoribbá váló keringési rendellenességet, amely világszerte 22 millió embert életét veszélyezteti évente, s a betegek fele a baj diagnózisát követő öt éven belül meghal. De azok sem járnak sokkal jobban, akik együtt élnek a szívelégtelenséggel: az áldozatok általában légzési nehézségekkel, szédüléssel, szívdobogásként észlelt rendellenes szívveréssel küszködnek, fáradékonyak, és gyakran mozgásképtelenek is. Súlyos esetekben a vértolulásos, más néven pangásos szívelégtelenség kezelésében az egyetlen megoldás az új szív – vagyis a szívátültetés.
Egy új, pacemaker-szerű készülék azonban óriási pozitív változásokat hozhat a betegség terápiájában. Az úgynevezett kamrai reszinkronizátor alkalmazása jelenleg a vértolulásos szívizombántalom egyetlen hatékony eszköze.
A betegségben szenvedők szívének üregei, a pitvarok és kamrák kitágulnak, miközben izmos faluk elsorvad – a szív jobb és bal oldala így nem a megfelelő ütemben húzódik össze. A vér áramlása lelassul, a vérkeringés elveszti természetes hatékonyságát. Az egy nagyobb pénzérmének megfelelő méretű reszinkronizátor a mellkasba ültetve elektromos ingerek keltésével biztosítja, hogy a négy üreg szinkronban működjön.
AZ EGÉSZSÉGES ÉLET ÍGÉRETE. Szakmai berkekben egyelőre nincs egyetértés abban a kérdésben, hogy a vértolulásos szívizombántalom az összes szívbetegségek mekkora hányadát érinti; az azonban biztos, hogy a reszinkronizátor jelentősen átalakíthatja a betegek eddig megszokott kínkeserves életét. A ketyegést szabályzó készülék nem ígér gyógyulást, vagy hosszabb életet, sőt még a gyógyszereket sem teszi feleslegessé; haszna az, hogy a betegek normálisan élhetnek, fájdalom és légszomj nélkül – úgy, mint az egészségesek. Márpedig annak, aki nem képes fulladás nélkül végigaludni az éjszakát, vagy a legegyszerűbb feladat elvégzésekor is halálosan elfárad, s már járni sem tud, ez óriási dolog. “Az ilyen súlyos betegeket a ma létező terápiák egyszerűen nem elégítik ki” – mutat rá David Lothson, a PaineWebber tanácsadó cég egészségbiztosítási szakértője.
Ez pedig fontos megállapítás. A reszinkronizátorra sokan máris áldásként tekintenek. Tömeges elterjedésével érdemben csökkenhetnek a kórházi ellátás költségei, továbbá a kórházban való tartózkodás ideje, ami önmagában is óriási megtakarításokat eredményezhet. A 10 ezer dolláros készülék így bőven kifizetődik. Az Egyesült Államokban az összes betegség közül szívelégtelenség miatt kerülnek legtöbben kórházba, ez 8-15 milliárd dollárba kerül évente – a duplájába annak, amennyit a rák különbözői típusaira együttesen költenek.
A hatalmas üzleti lehetőséget többen is felismerték: két Minnesota állambeli orvosikészülék-gyártó vállalkozás, a Medtronic és a Guidant fej-fej mellett halad a reszinkronizátorok fejlesztésében. Valószínűleg mindkét cég elnyeri készülékére az amerikai engedélyeztetést; hogy melyik ér célba előbb, az hamarosan kiderül.
LÁTVÁNYOS SIKER. A New Jersey állambeli Abseconban élő Isabelle Westcoat példáján szépen megmutatható a reszinkronizátor hatékonysága. Az 54 éves nőt vizsgáló orvosok 1995-ben pangásos szívelégtelenséget diagnosztizáltak; a betegnek szerintük akkor legfeljebb 18 hónapja volt hátra. A tényeket tudomásul véve Westcoat kilépett állásából, és nem sokkal később fölkerült a szívátültetésre várók hosszú listájára. Egy kísérleti gyógyszernek köszönhetően egészen 1998-ig sikerült megőriznie régi formáját, ekkor azonban nem várt mellékhatások miatt orvosai fölhagytak ezzel a kezeléssel. Ezután, annak ellenére, hogy más gyógyszerekből naponta 6 félét szedett, Westcoat asszony állapotba egyre rosszabbodott, úgyhogy már a mosógépét sem tudta megtölteni anélkül, hogy össze ne esett volna.
Mindez megváltozott, meséli, amikor aktiválták a szívébe helyezett Medtronic gyártmányú reszinkronizátort. “Tudtam, hogy pénteken kapcsolták be, mert szombaton már légszomj nélkül ébredtem.” Isabelle Westcoat azóta saját állítása szerint napról napra jobban érzi magát, az implantációt követően három hónap múlva levétette magát a szívátültetési várólistáról is. “A ketyegő az egész felfogásomat megváltoztatta már-már lelkifurdalást érzek amiatt, hogy olyan jól vagyok.”
Más betegek hasonló lelkesedéssel számoltak be a készülékről. És noha az elvégzett klinikai próbák egyelőre csupán néhány száz kísérleti alanyt érintenek, azok életminősége szinte normális lett. “A eredmények igen meggyőzőek – ismeri el Evan Loh, a Medtronicot vizsgáló egyik kardiológus, a University of Pennsylvania munkatársa -, ezek a betegek nem egyszerűen jobban, hanem sokkal jobban érzik magukat.”
A Medtronic InSync elnevezésű készülékét, illetve a Guidant Contak CD-jét Európában már engedélyezték, az amerikai egészségügyi hatóság (FDA) jóváhagyását a két cég 2001 elejére várja. Ekkor, mondják a kardiológusok, a kérdés azt lesz, ki kaphat majd reszinkronizátort. Jelentkezőkben ugyanis nincs hiány. Az Egyesült Államokban 5 millió ember szenved szívelégtelenségben, és a National Institute of Health felmérése szerint a betegek hatalmas tömege évente 400-700 ezer új esettel gyarapszik. A kór okozta halálozási szám az 1979. évihez képest megduplázódott, ami évente 250 ezer áldozatot jelent. A számok emelkedése megállíthatatlan: a társadalom egyre öregszik, az átlagéletkor nő, márpedig a szívelégtelenség a 65 év felettiek körében a leggyakoribb.
CSAPDÁBAN. A betegség következtében a szívizom lassan sorvad el: a szív fala elvékonyodik, így a szerv nem képes többé megfelelő mennyiségű vért pumpálni a test különböző részeibe. A rendellenesség a szívet ért különböző örökletes, vagy szerzett károsodások következtében alakul ki: például egy szívroham, állandó magas vérnyomás, cukorbaj, vagy egyéb rendellenességek hatására. A szív egészségesen maradt részei keményebb munkával kompenzálnak, a sorvadás így még erőteljesebb lesz: ördögi kör jön létre, amely minden egyes szívdobbanással erősíti önmagát. A kialakult szívizombántalmat gyakran már csak meglehetősen előrehaladott állapotban diagnosztizálják. A tüdőből érkező vér nem képes teljes mennyiségében áthaladni a gyönge szíven, hanem visszafolyik a tüdőszövetbe, ahol vizenyőt okoz – ez váltja ki a nehéz légzést; a vér a gravitáció hatására fölgyülemlik az alsó végtagokban, és a lábfej, a bokák duzzadását okozza. A kezelés ilyen esetekben általában szigorú sómentes diéta és komplex gyógyszeres kúra, a beteg az első körben vizelethajtó és értágító szereket, például acetilkolin-gátlókat kap. A szív a kezelés ellenére általában tovább romlik, gyakran hirtelen halált okozva.
A vértolulásos szívelégtelenség ellen az egyéb beültethető készülékek hasznavehetetlenek. A pacemaker felgyorsítja a veszélyesen lelassuló, vagy újraindítja a leálló szívverést, normalizálja a szívritmust. A beültethető defibrillátorok – amelyeket sokan csak mellkasba ültetett életmentőnek hívnak -, ezek a pacamakereknél valamivel nagyobb ketyerék, akkor lépnek akcióba, amikor a szív gyorsan, akadozva és rángatózva ver, így akadályozzák meg a hirtelen szívhalált.
A reszinkronizátorok a fentiekkel szemben inkább egyfajta mechanikus szerkezetként ülnek a mellkasban. Három vezeték lóg ki belőlük – a pacemakerekből és az implantálható defibrillátorokból kettő -, amelyek a szív jobb és bal felébe vezetnek. A készülék képes arra, hogy elektromos impulzusokkal szinkronizálja a szív négy üregének összehúzódásait, így azok egyenletesen, az egészségeshez hasonló, szinkronizált ütemben működnek.
A nemrég befejezett sikeres klinikai próbáknak köszönhetően ugrásszerűen nőtt az érdeklődés a reszinkronizátorok iránt. Márciusban a Medtronic 13 európai és kanadai vizsgálatban tesztelte az InSyncet. A betegek állapota a legtöbb esetben rengeteget javult, a jótékony hatás pedig az egyéves megfigyelések alatt végig tartósnak bizonyult. A Guidant Contakját 42 személyen tesztelték Európában; ez a reszinkronizátor egy hónap után 15 százalékkal emelte a szív vérpumpáló hatékonyságát, a hosszú távú használat pedig jelentősen csökkentette a kórházi tartózkodás idejét.
KORAI STÁDIUM. A készülékeket egyelőre csak előrehaladott állapotban lévő betegeken tesztelték. “Úgy vélem, a szenvedők egy részének állapota javul majd, de szerintem ez csak az 50 százalékukra lesz igaz” – mondja a rochesteri Mayo Clinic igazgatója. David L. Hayes szerint a ketyerék sokkal hatékonyabbak lesznek, ha a korai stádiumban lévő betegekben is késleltethetik a káros folyamatokat. “A korai adatokból az derül ki, hogy a betegek egy részén segít majd a készülék; de amíg nem teszteljük több betegen, nem tudhatjuk, mekkora ez az arány.” A Medtronic és a Guidant mindenesetre bízik abban, hogy a reszinkronizátort a beültethető defibrillátorral kombinálva a halálozási mutatók javíthatók. A két cég jelenleg árgus szemmel figyeli a National Institute of Health által a szívizombántalom okozta hirtelen halál megelőzése végett 2400 személyen végzett próbáját, amely a beültethető defibrillátorok és a gyógyszerek hatékonyságát hasonlítja össze. A tervek szerint 2003-ban befejeződő próbától a szakma azt várja, hogy egyértelmű bizonyítékot szolgáltat majd arról, hogy a defibrillátorok növelik a várható élettartamot. “Ez pedig lökést ad mind a defibrillátorok, mind a reszinkronizátorok elterjedésének – mondja Lothson -, s az új technológia valóban megváltoztatja a szívelégtelenséggel kapcsolatos személetet.”
