Többen hazardírozással vádolták Emil Wasacz lengyel kincstárügyi minisztert, amikor a múlt év decemberében a lengyel távközlési társaság, a TPSA privatizációs tenderének első fordulója után közölte: “A legjobb pályázatot benyújtó France Télécom sem ajánlott elég pénzt, ezért a kormány új tendert ír ki. Ez ilyen egyszerű” – tette hozzá a jó gazda büszkeségével.
Aki mer, az nyer – neki lett igaza. A már akkor is a legesélyesebbnek tartott franciák nem hátráltak meg. A második fordulóban félmilliárd dollárral többet ajánlva, maguk mögé szorították a szintén a kontinens elitmezőnyében játszó, komoly pályázattal próbálkozó Telecom Italiát, illetve a Horvátországban, Magyarországon és Szlovákiában az utóbbi hónapokban skalpokat szerző Deutsche Telekomot.
KECSEGTETŐ PIAC. A France Télécom nem akárhol vetette meg a lábát: éppen a legkecsegtetőbb lehetőségekkel rendelkező piacon szerzett pozíciót. A legnagyobb közép-európai országban az 1998-ban 15 százalékban tőzsdére vitt TPSA már most 10 milliós előfizetői táborral rendelkezik, és mobil cége, a Centertel ügyfeleinek száma is meghaladja az 1 milliót. Lengyel távközlési elemzők szerint a mobilt használók száma 2003-ra túllépi majd a vezetékes előfizetőkét; a mai 3 millió maroktelefonáló helyett akkorra 17 millióval számolnak. A TPSA-France Télécom páros – felkészülvén a nagyobb megmérettetésre – a mobil szolgáltatásban együtt szerezhetett rutint. Ez a két vállalat a tulajdonosa ugyanis a Centertelnek – a piacon a harmadik legnagyobb forgalmú, a mobilbizniszből 20 százalékot kihasító cégnek.
A TPSA-t a France Télécom által vezetett konzorcium 4 milliárd dollárért szerezte meg. Összehasonlításképpen: a Matáv 35 százalékának kivásárlásáért a Deutsche Telekom 2,2 milliárdot fizetett. A franciák bizonyára jó üzletet kötöttek, hiszen egyes becslések szerint a lengyel piacban rejlő lehetőségek akár az 5 milliárd dollár kifizetését is indokolhatták volna. A július végén létrejött megállapodás szerint a France Télécom 25 százalékos részesedést szerzett, a konzorcium másik tagja, a különféle szolgáltatási ágazatokban (energetika, biztosítás, távközlés) befektető lengyel Kulczyk Holding pedig a részvények 10 százalékát vásárolhatta meg.
Noha néhányan a 4 milliárdos vételár hallatán a nemzeti vagyon elkótyavetyéléséről beszélnek Lengyelországban, ezzel az összeggel a zsebében a valaha volt legnagyobb privatizációs bevételnek örülhetett a lengyel kormány. A pénz jó részét várhatóan az ipari szerkezetváltást szolgáló programokra költik, elsősorban a nagyon elmaradott, az Európai Unió által több ízben kritizált acélipar korszerűsítésére, valamint a hatalmas pénzeket felemészteni képes mezőgazdasági szerkezetváltás előmozdítására.
A telekommunikáció Lengyelországban is a legdinamikusabban fejlődő ágazatok egyike. A TPSA nettó árbevétele és nyeresége az elmúlt években folyamatosan nőtt (lásd a grafikonokat). A részvények 10 százaléka a nemzetközi pénzpiacokon, 5 százaléka pedig a varsói értéktőzsdén forog (a társaság az e börzén jegyzettek legnagyobbika).
A France Télécom erről a bázisról indulva igyekszik feljebb jutni: mindenekelőtt 80 százalékkal tervezik megemelni a cég termelékenységét, hogy a távközlési liberalizáció és az uniós csatlakozás után se okozzon problémát a helytállás. Az egy alkalmazottra jutó ügyfélszámot a mai 140-ről fél évtized alatt a nyugat-európai átlagos színvonalra, 250-re kívánják feltornászni.
HIÁNYOSSÁGOK. A szolgáltatások színvonala egyelőre bőven hagy kívánni valót maga után. Még mindig hónapokig kell várni egy új állomás felszerelésére, a kilátásba helyezett fejlesztési milliárdoknak tehát meglesz a helye. A privatizációs szerződés kiköti, hogy az új tulajdonosnak hét év alatt legalább 6,5 milliárd eurót kell befektetnie a cégbe, ebből 4,8 milliárdot 2005-ig. A nagyszabású tervek valóra váltásához továbbra is szükséges a tulajdonos és a kormány hatékony együttműködése; két igazgatósági helyet ugyanis az állam fenntart magának. A France Télécom vezette konzorcium mindemellett egyre nagyobb szerephez jut, hiszen 2001. szeptember végéig várhatóan a részvények többsége már e cég kezébe kerül.
A több mint 20 százalékos tervezett forgalombővüléshez a vállalat három pillérű stratégiát dolgozott ki; eszerint a mobil távközlésben, a szélessávú adatszolgáltatásban és az internetes szolgáltatások piacán szeretnének kiugróan teljesíteni.
A mobil távközlésben a legnagyobb lehetőséget a hamarosan kiírandó harmadikgenerációs mobiltender jelenti majd. “Mi leszünk az első cég, amely UMTS szolgáltatást nyújt, és így a mobil távközlésben is piacvezetők lehetünk” – jelentette ki optimistán Pawel Rzepka, a TPSA elnök-vezérigazgatója.
Az internetes szolgáltatás fejlesztése is hasonlóan nagy kihívás. Az elkövetkező három év alatt erre 500 millió zlotyit kívánnak költeni. A lengyelországi internetfelhasználók 80 százaléka már ma is a TPSA szolgáltatásait veszi igénybe, a jogi környezet változtatásai azonban kedvezőtlenek lehetnek a TPSA számára. A már a parlament előtt lévő új távközlési törvénytervezet – ebben első ízben szabályozzák majd például az internetes jogosultságot – olyan korlátozásokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a domináns helyzetben lévő társaság, azaz a TPSA árai feletti ellenőrzést. A cég köteles lesz a kisebb szolgáltatók számára elérhetővé tenni hálózatát, s arról egyik konkurensét sem “kapcsolhatja le” önkényesen. A törvénytervezet szerint a monopolhelyzetű szolgáltatónak az árképzésnél figyelembe kell vennie a kapcsolás tényleges költségeit, ami az árak csökkenésének lehetőségét vetíti előre.
A jelenlegi magas tarifák ellenére várható, hogy még az idén bekövetkezik Lengyelországban az információtechnológiai robbanás. A szolgáltatók 2000-ben a piac 100 százalékos bővülését prognosztizálják. Kétségtelen: van tér a fejlődésre. Az internetes felhasználók száma Lengyelországban jelenleg 2,5 millió fő, a teljes népességnek mindössze 6 százaléka. A kiélezett versenyben a TPSA malmára hajtja a vizet, hogy bizonyára jól tudja majd hasznosítani a France Télécom Wanadoo névre keresztelt sikercsapatának szaktudását.
FEJLESZTÉSEK KORA. A lengyel távközlésben a TPSA privatizációjával most kezdődik a nagy fejlesztések kora. Ma még kérdéses, hogy a France Télécom milliárdjain kívül mely cégek hajtanak végre nagyobb tőkeinjekciót a kamaszkorba lépett lengyel távközlési piacon. “Ha az új belépők nem fejlesztik az infrastruktúrát, s csak az áraikkal próbálnak előnyösebb pozícióba kerülni, azzal igen nagy károkat okozhatnak” – figyelmeztet Pawel Rzepka. A szabályozó hatóságok feladata megtalálni a modus vivendit a fejlesztések kikényszerítése és a versenypiac megteremtése között.
