Ki emlékszik ma már az aranyásókra? Az aranyláz idejéből leginkább a nekik nadrágot eladó és ezen meggazdagodó Levi Strauss nevét őrizte meg az emlékezet – példálózik Szenes Gábor, az econet.hu stratégiai alelnöke. A metafora megértéséhez tudni kell, hogy az alkalmazásszolgáltató cég (Application Service Provider – ASP) munkáját egyre több, az interneten is megjelenő társaság veszi igénybe, így reménye van arra, hogy már rövid távon szép nyereséget produkáljon. Ez a meggyőződés magyarázza vezetőinek magabiztosságát és gyors tőzsdei megjelenésüket is.
A céget négy évvel ezelőtt három magánszemély 3 millió forintos alaptőkével indította el, s bár fejlődése valóban dinamikus – az idei árbevétel meghaladja a 100 millió forintot -, tőzsdei debütálása mégis meglepte a piacot. Nemcsak azért, mert a pesti parketten ez az első internetes cég, sokkal inkább azért, mert az idei ősz az Új Gazdaság társaságainak mélyrepüléséről szólt: a Nasdaqon szereplők közül számos szereplő az év eleji értékének ma csak az egytizedét éri.
A tőzsdére lépést csak a hét végén jelentették be, ehhez képest december 5-e óta már kereskednek az econet.hu-papírokkal a börzén. Ez egy meglehetősen bonyolult konstrukció igénybevételével volt lehetséges, melynek segítségével az econet.hu mintegy fél évvel korábban jelenhetett meg a Budapesti Értéktőzsdén, mintha a hagyományos tőzsdei bevezetést választotta volna. A konstrukció lényege, hogy az eddig is a parketten, annak C kategóriájában forgó Virginia kárpótlásijegy-hasznosítót teljesen kiürített állapotában megvásárolták, majd ez a cég átvette a korábbi Eco.Net Hungary Kft. vagyonelemeit, tevékenységét (kivéve az eco.hu oldalt, amelyet értékesíteni szándékoznak).
KÁRPÓTOLTAKKAL. A Virginia nemcsak tevékenységi kört változtatott, hanem nevet is, immár econet.hu néven jegyzik. Az ügylet érdekessége, hogy a teljes konstrukció lezárását követően a netes cégnek mintegy 20 százalékban kárpótoltak lesznek a tulajdonosai. A Virginiának ugyanis a nagytulajdonosnál lévő 80 százalékos csomagon kívül, amelyet az Eco.Net Hungary Kft. tulajdonosai megvettek, alapvetően kisbefektetők a részvényesei, akik még az alapításkor, 1997-ben jutottak hozzá kárpótlási jegyeikért a papírokhoz. Ők egyébként az ügylet nagy nyertesei, hiszen a Virginia-részvényekre egészen az elmúlt hetekig a névérték alig ötödéért jelentkezett csak nagyritkán vevő, a múlt héten azonban már a névérték felett cseréltek gazdát a papírok.
“Lényeges volt számunkra, hogy mi legyünk az első tőzsdei szereplő az Új Gazdaságból, ezzel mintegy viszonyítási pontként szolgálva az utánunk következőknek” – indokolja az akciót Szenes Gábor. Friss tőkére egyelőre nincs szükségük, de ha az internetes részvények magukra találnak, akkor mindenképpen sort kerítenek egy nyilvános kibocsátásra. Ennél szintén előny a börzei jelenlét, ám még inkább hasznos lesz ez a jövőre jósolt piaci konszolidáció idején. Az econet.hu-nál arra számítanak ugyanis, hogy a hazai internetes cégek közül a legtöbb nem jut majd elegendő forráshoz, mert a befektetők a nagy volumenű üzleteket keresik, így elkerülhetetlenül beindulnak majd a fúziók és felvásárlások. Ebben a színjátékban pedig az econet.hu nem a nyulak között, hanem a vadászok egyikeként akar szerepelni…
Az Eco.Net Hungary Kft. alapítása óta egyébként erőteljesen módosult a koncepció is. A Bencsik Attila-Gráf István-Szenes Gábor hármas kezdetben a tartalomra tette a hangsúlyt. Úgy látták, hogy a magyar értékpapírpiacon gyenge az információ-szolgáltatás, és az internet segítségével berobbanhatnak erre a területre. Mindhárman szakmabeliek voltak, hiszen Szenes a Napi Gazdaság című lap tőzsde rovatából, míg a többiek egy értékpapír-piaci szolgáltatótól, a Fornaxtól érkeztek. A cég azonban lassan terjeszkedett, és messze volt attól, hogy komoly profitot tudjon termelni; rendre minimális nyereséggel zárták az évet.
IRÁNYVÁLTÁS. Emiatt az idén gyökeres fordulatot hajtottak végre. Egyrészt a tartalomszolgáltatásról a technológiára tették át a hangsúlyt, másrészt kitörtek speciális értékpapír-piaci szolgáltató státuszukból. Ma már azt kínálják ügyfeleiknek, hogy az internetes fejlesztés és üzemeltetés terhét teljes egészében leveszik a vállukról – nekik csak egy számítógéppel, egy web-böngészővel és megfelelő sávszélességgel kell rendelkezniük. Így a megrendelők gyakorlatilag kihelyezik internetes tevékenységük technikai részét. Egyelőre közel félszáz ügyfelük van, főként médiatársaságok, online tartalomszolgáltatók, bankok és mobilcégek. A tőzsdei megjelenés mint marketingakció is bejött. “A hazai internetes piacon lényegében szájhagyomány útján tudnak egymásról a cégek és megrendelőik, az econet.hu név ismertsége viszont ugrásszerűen növekedett a friss fejlemények hatására” – fejtegeti Bencsik Attila elnök.
Az utóbbi hónapokban a vállalatközi szolgáltatások leggyorsabban fejlődő területévé vált az alkalmazásszolgáltatás. Az ASP-k által fejlesztett szoftverek 80-90 százaléka generális jellegű, a munkának csak 10-20 százalékát adja a testre szabás. “Így egy bizonyos mértékű vevőszám felett ugrásszerűen nő a nyereség” – mutat rá Both Vilmos, aki korábban, a Napi Gazdaság főszerkesztőjeként, Szenes főnöke is volt, s pár héttel ezelőtt ügyvezető igazgatóként szegődött a céghez, majd a részvénytársasággá alakuláskor vezérigazgatóvá avanzsált. A gyors növekedés (az év eleji 10 fős létszám mára megnégyszereződött) erőteljes átalakítást kívánt az irányításban is, ennek köszönhető Both leszerződtetése, illetve a korábbinál strukturáltabb irányítás bevezetése. “Negyven főnél már szükség van középvezetőkre, akik felelősek egy területért” – fejtegeti Both. Megoldhatatlan problémával egyelőre a munkaerőpiacon sem találkoztak. “Jó néhányan kevesebb alapfizetésért szegődtek el hozzánk, mint amennyit az előző munkahelyünkön kaptak; szerencsénkre ennek a huszon- éves körnek sokat számít a jókedvű társaság, illetve akár csak olyan apró dolgok, hogy jó videokártyájuk legyen a számítógépükhöz” – magyarázza Szenes, aki abban is hasonlít egy szilícium-völgyi garázsból kinőtt vállalkozás vezetőjére, hogy öltönyben ő sem jár soha.
