Az amerikaiak általában nagymesterek a nosztalgiázásban, hát még a filmesek! Ha pedig ezt humorral teszik, általában jól sikerült alkotások kerülnek ki a stúdiókból. A Galaxy Quest egy kimúlt sorozat szereplőinek nagy lehetőségéről, az elveszettnek hitt kalandok újraélesztéséről szól – sajnos nem mindig a műfaji meghatározásban beígért vígjáték lehetőségeihez mérten. A kitűnő szereplők – Tim Allen, Sigourney Weaver – mindent megtesznek a sikerért, a történet néha mégis elfárad. Pedig a haknizó csepűrágók valóban megható buzgalommal vetik magukat a káprázatos trükkökbe, zselészerű burokban suhannak át a világűrön, bemerészkednek a thermiánok űrhajójára, szembeszállnak az öreg Homárfejjel és megfejtik az Omega 13 titkát. A Dean Parisot rendezte alkotás humora azonban inkább csak a fiatalabb nézőkhöz szól – ők viszont feltehetően nem érzékelik a nosztalgikus felhangokat. Marad tehát nekünk nézőknek, amit a legtöbb sci-fi képes produkálni: a látvány, a technikai furfangok – és a pattogatott kukorica. –
