Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve a telephelyén, a fióktelepén sem található, illetve a képviseletére jogosult személyek tartózkodásának helye ismeretlen, törlési eljárást folytat le. Az elmúlt években minimális volt ezek száma, azonban szakértők szerint – a tőkeemelés kötelezettségének elmaradása miatt – az idén, illetve jövőre jelentős növekedés lesz tapasztalható, s ha nem egészül ki az eljárásra vonatkozó törvényi szabályozás, az számos visszás helyzetet, fonákságot okozhat. A gond az, hogy nincs rendezve a törvényben a törlés utáni jogi helyzet. Így például az, mi legyen a megmaradt vagyonnal: az az üzletrész-tulajdonosokat, vagy a hitelezőket illeti-e meg. Ki juthat hozzá a jogalanyisággal nem rendelkező vállalkozás bankszámlájához, ki írhatja alá az ingatlan adásvételi szerződést a nem létező cég nevében? A jelenlegi szabályok alapján a két utóbbi kérdésre az a válasz, hogy senki sem. A probléma megoldása érdekében a törvény-előkészítők azon dolgoznak, hogy ilyen esetekben is legyen valamilyen jogintézmény, aki kezelné a megmaradt vagyont. –
