Tanácstalanság, a külföldi befektetők ki- és bevonulása nyomta rá a bélyegét a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) első negyedévi teljesítményére. A Pénzügykutató Rt. legfrissebb tanulmánya szerint 1999 első három hónapját a pesti parkett hivatalos indexe, a BUX dollárban számolva 23 százalékos, forintban 21,5 százalékos veszteséggel zárta. A negatív teljesítmény hátterében a térség feszültségei állhatnak, ám magyarázatok másutt is keresendők, hiszen a BUX lefelé vándorlása időben megelőzi a jugoszláviai hadműveletek kezdetét. A fejlett tőzsdék bizakodó hangulata elkerülte a BÉT-et, a mérvadó piacokon az első negyedévben tapasztalt optimizmus csak elvétve „ragadt át” a börzére, azaz a BUX elszakadni látszik a magyar piacra az előző időszakban erőteljesen ható New York-i Dow Jones indextől.
A honi befektetők, akik a piaci forgalom mintegy 31 százalékát adják, kisebb „vehemenciával vetik bele magukat az üzletelésbe”, hiszen tavaly sorozatos veszteségeket kellett elkönyvelniük, most emiatt jobban „remeg a kezük”. De kivárnak a külföldiek is – állítják a Pénzügykutató elemzői, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy a bizalom visszaszerzése határozott kormányzati elképzeléseket igényel, s azok következetes megvalósítását. Az év végéig sok alapvető tényezőnek kellene egyszerre jól alakulnia ahhoz, hogy a korábban prognosztizált 7 ezer pont körül zárhassa az évet a BUX. Szükséges, hogy ne essen vissza jelentősen az ország főbb nyugat-európai kereskedelmi partnereinek gazdasági növekedése, ne törjön ki újabb pénzügyi vagy valutaválság a fejlődő térségben, és megoldás szülessen a koszovói konfliktusra. A fizetési mérleg és a költségvetés helyzete döntő lesz a külföldi befektetők szemében, akik nyilvánvalóan figyelnek a társaságok növekedési kilátásaira is. Ha mindezek közül valamelyik nem teljesül – figyelmeztet a Pénzügykutató Rt. -, akkor a tőzsdeindex 5 és 6 ezer pont között marad.
