A lombardhitelek éves kamata jellemzően 20 és 23 százalék közötti, erre jön rá a 0,5-1,0 százalékos kezelési költség. Hogy ez drága vagy nem, az nézőpont kérdése, hiszen az egyéb hitelekhez képest akár olcsónak is nevezhetjük. A lakáshitelek, a gépkocsi-, illetve fogyasztásicikk-vásárlásra felvett kölcsönök „ára” ennél érezhetően magasabb: a kamatok ezeknél jellemzően 25 százalék körüliek, de nem ritka a 30 százalékos mérték sem. A lombardhitel relatív olcsósága lényegében a területre jellemző nagyobb versenynek köszönhető, és annak, hogy ez esetben a bankok is talán nagyobb biztonságban érezhetik magukat. Ám ha a betéti kamatokhoz viszonyítunk, akkor kiderül: a legfeljebb 16 százalékos rátával szemben lombardhitel-kamat meglehetősen magasnak tűnik. Még inkább igaz ez, ha a jelenlegi inflációval vetjük össze azok szintjét. A legutolsó – novemberi – hivatalos számítás szerint az éves infláció alig 11 százalék feletti volt, így gyakorlatilag 9-12 százalékos reálkamatot fizet az ügyfél. Még magasabb e tétel, amennyiben a várható jövőbeli inflációt vesszük figyelembe, hiszen az elemzők között konszenzus van abban, hogy a pénzromlás – ha a korábbiaknál kisebb mértékben is – középtávon csökkenő lesz. Az utóbbi egy évben egyébként a hitelkamatok lényegesen szolidabb mértékben szálltak alá, mint a betéti kamatok, s az eddigi tapasztalat szerint ez így lesz a jövőben is. Így egyértelmű: az állampapírok, banki konstrukciók ezt a kamatot nem bírják el, legfeljebb részvényekre érdemes hitelt felvenni. A lombardhitel-felvétel azonban rugalmassága, a gyors ügyintézés miatt is kedvezőbb az ingatlanfedezetű, az áruvásárlási és a speciális gépkocsihiteleknél. Ráadásul az esetek többségében a futamidő előtti törlesztés is sokkal rugalmasabb, mint más hitelformáknál.
