A könyvvizsgálat iránti igény a modern gazdaság egyik ésszerű szüleménye, gyakorlatilag valamennyi szereplő számára nélkülözhetetlennek kellene lennie. Eredete szerint a beszámolókban, mérlegekben szerepeltetett adatok, információk megbízhatósága iránti igény és az összeállítás egyoldalúsága közötti alapvető ellentmondás feloldására hivatott. A vállalkozásokat jellemző fontosabb információknak ugyanis teljes körűeknek, valódiaknak, helyeseknek, hiteleseknek kell lenniük. Ezt a hitelességet adja meg a könyvvizsgálat intézménye, hiszen egy hozzáértő, a vállalkozástól valamennyire független, s végső soron a véleményéért anyagilag is felelős szakember állításával megerősített információs csomag felhasználhatósága nagyságrendekkel jobb, mintha azt egy elfogult aktor, jelesül maga a vállalkozás készíti el.
A könyvvizsgálat, mint szakma hazánkban a rendszerváltás előtt Csipkerózsika-álmát aludta. A gazdaságirányítás akkori módszerei, valamint a vállalatok lehetőségei ugyanis jóval szűkebbek voltak, mint ma, s a tervutasításos rendszer az államapparátuson kívül nem kívánt más ellenőrzési rendszert. Ezt a kényszerű tétlenséget – a királyfi csókja helyett – az 1988. évi társasági törvény szakította meg, megteremtve az alapját a valóban közhitelű beszámolók elkészítésének. A következő mérföldkövet a számviteli törvény jelentette, amely a beszámolók tartalmának elvi és magas szintű szabályozásán túl jelentősen bővítette azon vállalkozások körét, amelyekre a könyvvizsgálat vonatkozik. Ezt követően értékelődött fel igazán a szakma jelentősége, ez tette valóban közismertté a könyvvizsgálat intézményét.
Ahhoz, hogy a gazdaság szereplői által felhasználható, kiemelt fontosságú információk valóban megalapozhassák az érdemi döntéseket, mindenképpen szükséges azokat hitelesíteni. Ennek alapján belátható, hogy szükség van a könyvvizsgálóra, csak azt nem tudni, hogy melyikre. Ki legyen az a kitüntetett, akit közel engedünk a tűzhöz, akit olyan szinten a bizalmunkba avatunk, hogy valóban feltárhassa vállalkozásunk legsebezhetőbb pontjait, és aki ezt a tudását úgy használja fel a javunkra, hogy közben eleget tesz a “köz” által támasztott elvárásoknak is? E lényeges kérdés megválaszolásának segítésére, a könyvvizsgálattal kapcsolatos információk átadására hozta létre a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a szakmebéliek első almanachját. A kötet – az egyéni könyvvizsgálók és az erre szakosodott társaságok adatainak részletes számbavételén túl – egyebek mellett bemutatja a terület jogszabályi környezetét, az etikai szabályokat, a választás szempontjait, s áttekintést ad e sajátos piac jelenlegi magyarországi helyzetéről is.
