One Billion Rising. Ez a neve annak a kampánynak, amelyet Valentin napra szervezett számos nőszervezet, egyesület, hogy világszerte óriási közös tánccal tiltakozzanak a nők elleni erőszak miatt. Az eseményt több magyar nagyvárosban és a fővárosban is megrendezik. Az egész világon átívelő programot Eve Ensler írónő, a Vagina monológok című mű szerzője indította útjára. A szerző arra kéri a bántalmazott nőket és a velük együtt érzőket, hogy lázadjanak fel, és az összefogás és tiltakozás jeleként táncoljanak az erőszak megszüntetéséért.
Budapesten február 14-én 15 órakor táncolnak a Mammut 2 Bevásárló- és Szórakoztató Központ földszintjén, de lesz pécsi, veszprémi, edelényi, zalaszentgróti, gödöllői akció is. Akik nem tudnak részt venni a központi rendezvényeken, rophatják bárhol. Táncukról készítsenek videót, és küldjék el az esemény Facebook-oldalára. A szervezők egyúttal felszólították az Orbán-kormányt, hogy az állam felelősségét elismerve, Magyarország csatlakozzon a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és hatékony kezeléséről szóló isztambuli egyezményhez.
(Fotó: Facebook / One Billion Rising)
Az akció kapcsán Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ blogján a magyar nők helyzetéről ír. A szerző emlékeztet rá, hogy az erőszak nem a fejlődő országok, háborús övezetek szüleményei, „Magyarországon is hetente egy nő belehal a bántalmazásba anélkül, hogy különösebb figyelem vagy felháborodás övezné ezt a témát.”
„Magyarország még mindig sok tekintetben egy keleties, patriarchális társadalom. Kétségkívül sokan a világon a fél karjukat odaadnák a hazai lehetőségekért, mégis sok teendő van még a nemi egyenjogúság terén. Ezért kell újra meg újra foglalkozni ezzel a témával. Csak akkor van esély a rossz beidegződések megváltoztatására, ha beszélünk róla. Társadalmi szinten kell elérni, hogy elfogadhatatlan magatartás legyen az erőszak minden formája. Sokszor azonban ez egyáltalán nem is olyan könnyű. Hogyan beszéljünk nyíltan olyasmiről, amelyet rejtegetni igyekszenek az áldozatok, mert tabu, mert szégyen, mert nem számíthatnak a társadalom és a jogrend védelmére és megértésére?” – teszi fel a kérdést Lakatos Júlia.
Az indai férfiak tömegeinek tiltakozása egy olyan segélykiáltás volt, amit nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Az édesanyjukért, szerelmeikért, feleségeikért és lánygyermekeikért lepték el az utcákat. Furcsa módon, ez az Indiában „hétköznapinak” mondható eset ezúttal mérföldkőnek bizonyult. Odavonzotta az egész nyugati sajtó szemét, és megtörte a hallgatást. Nem maradhat ugyanis örökké észrevétlen egy olyan jelenség, amelyik egymilliárd embert érint a földön. Ha 2012 az arab tavaszról szólt, biztosan állítjuk, hogy 2013 a nők tavasza lesz – írja a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
