Az államfő tanulságos példaként említette a Tisza 2000-es áradását, amikor két nap alatt hét métert emelkedett a folyó vízszintje. Ilyenkor már csak a legszükségesebb tennivalókat lehet elvégezni – mondta.
Az idei előrejelzéseket idézve rámutatott: a Tiszán akkor kell magas vízszintekre számítani, ha a folyó vízgyűjtőjén február végén gyors olvadás kezdődik, és ez nagyobb mennyiségű csapadékkal párosul.
Áder János felidézte, hogy 1998 és 2002 között négy nagy áradás vonult le a Tiszán, és személyes élményét felelevenítve elmondta: amikor 2000-ben Szolnoknál 10 métert meghaladó volt a folyó vízszintje, a Zagyva-torkolatnál olyan magas védőtöltést emeltek, hogy annak koronájáról be lehetett látni a túlparton lévő panelház második emeleti lakásaiba.
Mivel a tiszai áradás veszélye évről-évre fennáll, az emberek joggal kérdezhetik, ők maguk, családjuk és vagyonuk biztonságban van-e? – mondta a köztársasági elnök, hozzáfűzve: azért jött Szolnokra, hogy erre a kérdésre választ kapjon.
Bakondi György, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője elmondta: Áder Jánost részletesen tájékoztatták az árvíz elleni védekezésről. Ennek lényege, hogy 2010-től a kormány a vészhelyzet elkerülésére érdekében a megelőzésre helyezi hangsúlyt – mutatott rá.
A főigazgató szavai szerint az árvíz elleni védekezés elsősorban műszaki feladat, amely magában foglalja a gátrendszerek kiépítését, az árterület tisztítását, az eliszaposodás megakadályozását, hogy az áradó víz minél gyorsabban levonulhasson. Emellett folytatták az első Orbán-kormány által elhatározott Vásárhelyi Terv részeként a vésztározók kialakítását, ahová szükség esetén sok millió köbméter víz kiengedhető, és csökkenthető a gátakat ért nyomás. A kormány teljesen új alapokra helyezte a védelmi igazgatási rendszert, a polgári védelmet, és már 102 ezer polgári védelmi kötelezett áll készen megfelelő eszközparkkal – húzta alá.
Szalay Ferenc (Fidesz) Szolnok polgármestere egyebek között arról számolt be, hogy a városban 2,2 milliárd forint értékű gátfejlesztési program zajlik. Ennek keretében a szivárgó vizek megakadályozására nagyon erős támfal épül, növelik az árteret, és az esztétikussá formált védműn kerékpárutat alakítanak ki. A közfoglalkoztatás keretében évente csaknem kétezer ember dolgozik a térségben a hullámterek rendbe tételén.
Áder János szolnoki szemléje végén felkereste azt az márványtáblát, amelyet a közúti Tisza-híd egyik pillérjén helyeztek el korábban a 2000. évi áradáskor mért eddig legmagasabb vízszint – 1041 centiméter – tanúságául.
