A közelgő EU-csatlakozás okán megkezdődött a magyar szabályozások felülvizsgálata, így például folyik az új, egységes hírközlési törvény, valamint a villamos energia törvény előkészítése; a cél az EU-konform szabályozás kialakítása. Az eredmény attól is függ, hogy az átalakítás során a hatékony, a nemzeti versenyképességhez hozzájáruló iparágak kialakításának valódi szándéka is vezérli-e a döntéshozókat. Ehhez arra is szükség lehet, hogy az új rendszerek kiépítése ne maradjon a szakértők és a közvetlenül érintettek belügye, hanem a fogyasztók is megjelenítsék érdekeiket. Ezáltal a döntéshozók számára is világosabb lenne, hogy nem annyira a versenynek újonnan kitett cégek sikereiről és munkahelyeiről van szó, sokkal inkább az egész gazdaság versenyképességéről, illetve az ebből fakadó sikerekről és munkahelyekről. Ellenkező esetben félő, hogy a hazai pályán boldoguló szállítók az európai verseny feltételei között nehezen állhatnak helyt, miközben vevőik vagy a külföldi beszerzéseket lesznek kénytelenek előnyben részesíteni, vagy maguk is hátrányba kerülnek. Mert az EU piacnyitási programjai mennek előre a maguk útján, sőt, még gyorsulás is várható. Az első pozitív tapasztalatok nyomán igaznak tűnik a régi mondás: evés közben jön meg az étvágy. –
