Noha a tavalyi orosz és globális tőkepiaci válság a második legnagyobb hazai hitelintézet, a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) eredményét sem kímélte, azért az 1997. évi rekordnyereségnél 14 százalékkal kisebb tavalyi profit 7,7 milliárd forintos összegéből még így is tisztességes, 18 százalékos osztalék jutott a bank részvényeseinek. Ugyancsak kedvezően fogadták a kisbefektetők, hogy a jelek szerint hosszú idő után végre kézzelfogható közelségbe került az A sorozatú MKB-részvények tőzsdei forgalmazása. Amúgy a bank erősségét mutatja az a tény, hogy a már említett külpiaci események okán adózás előtt még képes volt 7,8 milliárd forint céltartalékot elkülöníteni. Egyúttal mindent megtett kockázatai mérséklése érdekében; 1998 második felében például a felére csökkentette oroszországi kihelyezéseit. A vállalati piacon hagyományosan erős MKB 11-ről 11,6 százalékra növelte részesedését, 28 százalékkal több hitelt nyújtva és 18 százalékkal több betétet elfogadva. Eközben a lakossági források 3,4 százaléka landolt a banknál.
