A polgári törvénykönyv tiltja a túlbiztosítást, az alulbiztosításra pedig annyit mond, hogy ekkor a biztosító arányosan kevesebbet fizet. Ezért fontos, hogy a biztosítási összeg – amennyire valaki a vagyontárgyait biztosítja – azonos legyen a valós értékkel.
A biztosítási összeg még közvetlenül az árvíz előtt is módosítható, így aki alulbiztosította a vagyontárgyait, még megteheti, hogy a valós értékre emeli azt, így akár százezrekhez juthat, elfogadható többletdíj ellenében – hívja fel az érintettek figyelmét a CLB biztosítási alkusz társaság.
Újat nem érdemes kötni
Biztosítást viszont már nem érdemes kötni, mivel a biztosítók 15 napos moratóriumot alkalmaznak. Amennyiben a szerződés megkötése és a kár bekövetkezte között ennél kevesebb idő telik el, akkor nem fizet a biztosító – áll a CLB közleményében.
A legnagyobb lakásbiztosító, az Aegon a biztosítottak kárenyhítési kötelezettségére hívja fel a figyelmet. Ennek lényege az, hogy az értéktárgyakat a tulajdonosok helyezzék biztonságba az árvíz megérkezése előtt. Például az elektromos és elektronikus eszközöket célszerű műanyag fóliába csomagolni és a várható vízszint fölé helyezni.
A polgári törvénykönyv kötelezi a biztosítókat arra, hogy viseljék az ügyfelek kárenyhítéssel kapcsolatos költségeit. Ez akkor is jár az ügyfeleknek, ha – erőfeszítésük ellenére – nem tudták megakadályozni a kár bekövetkeztét.
Ha autóban okoz kárt az árvíz, azt csak a casco biztosítás téríti. A garázsra kötött kiegészítő biztosításban lehet kisösszegű járműkár, de a casco ekkor sem spórolható meg.
