Rendre bebizonyosodik, hogy az egyéni előfizetők felületesen olvassák el a velük kötött távközlési szolgáltatói szerződéseket. Pedig a jelek szerint nem árt kicsit figyelmesebben átböngészni ezeket a brossúrákat, hiszen így sok fölösleges bosszúságtól kímélhetik meg magukat a telefonálók. Az egyelőre monopolhelyzetben lévő helyi és országos szolgáltatók nem fizetnek például kötbért kötelezettségeik elmulasztásakor, hacsak nem „figyelmezteti” őket erre valaki. Holott számos esetben – a velük kötött szerződésnek megfelelően – automatikusan meg kellene ezt tenniük. Az 1992-ben elfogadott távközlési törvény értelmében a távközlési szolgáltató az előfizetői szerződés aláírását követő 30 napon belül köteles az előfizetőnél „szolgáltatás-hozzáférési pontot” létesíteni, magyarán bekötni a telefont. Ennek elmulasztásakor kötbért kell fizetnie, amelynek mértéke naponta a havi előfizetési díj egyharmada. Hasonló összeget kell lerónia akkor is, ha túllépi „a szerződéskötés időpontjára vonatkozó nyilatkozattétel, vagy a szerződési ajánlat elfogadására nyitva álló határidőt”, de bizonyos esetekben akkor is (s ez már egy miniszteri rendeletben olvasható), ha a bejelentést követő 3 napon belül nem hárítja el az előfizető által észlelt hibát.
Az egyéni előfizetőknek kifizetett kötbérből a Matáv Rt. – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (Apeh), valamint a Pénzügyminisztérium többszöri állásfoglalása alapján – a múlt év közepétől 39 százalék személyi jövedelemadó-előleget vont le, s az ügyfeleknek a kötbért jövedelemként kellett szerepeltetniük a bevallásukban. Az Apeh legújabb állásfoglalása szerint azonban a kötbér nem minősül adóköteles jövedelemnek, ezért a szolgáltató a jövőben nem vonhat belőle adóelőleget. Az idén ilyen címen levont összegeket a Matáv postai úton téríti vissza ügyfeleinek, míg az 1997-re szóló bevallásokban e címen feleslegesen feltüntetett adót az adóhatóságtól kell visszaigényelni, a 35-ös jelű Apeh-nyomtatvány benyújtásával.
