Akit a kilencvenes években sorsa a cégbíróságokra vetett, annak alighanem a sor volt a legmaradandóbb élménye. A hosszú várakozás, a lassú bejegyzés, a hatalmas ügyhátralékok esztendei után lényegében az idén nyárra alakultak ki országosan olyan cégbírósági állapotok, amelyekre a ügymenet biztonsága érdekében már az évtized elejétől szükség lett volna. A gazdasági társaságokról szóló törvény hatályba lépését követően, 1989-ben felállt cégbírósági rendszer létszámát ugyan egy-két év múltával megemelték, de az ügyszám növekedése hamar betemette aktával a bírókat. A felgyülemlő hátralék után pedig – különösen a cégjog „vérkeringésének” központjában, Budapesten – egyre kilátástalanabbnak tűnt az ügymenet gyors normalizálása.
Az apátiából a gazdasági társaságokról szóló törvény módosítási folyamatának elindulása mozdította ki a cégbíróságokat, hiszen az gyors bejegyzési folyamatot tételezett fel. Zumbok Ferenc – korábban a Fővárosi Cégbíróság megbízott vezetője, majd az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalának irányítója – szerint a hátralékok ledolgozását a normarendszer bevezetése és az a többletpénz segítette, amelyet a pluszmunkára tudtak fizetni. Vidéken viszonylag hamar elolvadt az aktahegy, ám a fővárosban még tavaly májusban is 170 ezres volt az elintézetlen ügyek száma. Most viszont Bánki Horváth Mária, a Fővárosi Cégbíróság nemrégiben kinevezett elnöke arról számolt be a Figyelőnek, hogy júliusra – az új gazdasági törvény hatályba lépéséhez kapcsolódó nagy ügyforgalom ellenére – 7,5 ezerre csökkent a hátralék, ami jószerivel naprakész állapotot jelent.
A júliusi tapasztalatok valóban azt mutatták, hogy Budapesten korábban sohasem látott gyorsasággal jegyzik be a társaságokat. A lapunk által megkérdezett új cégeknél a beadástól számított két héten belül kipostázták a bejegyzési végzést. A cégbírósági várakozás is kulturáltan zajlik; a korábban gyakran a Nádor utcán kígyózó embertömeg helyett az ügyfelek az épületben várhatják sorukat. A bíróknál lévő aktákat is szinte bármikor meg lehet nézni, ami korábban távolról sem volt gyakorlat. Bár az aktabetekintést immár szigorúbban felügyelik, az elnök szerint továbbra is előfordulnak iratlopások, amelyek ellen jelenleg szinte lehetetlen tökéletesen védekezni.
A jelenleg jónak mondható helyzetben csak a mérlegek késői feldolgozása róható fel a bíróságoknak. Bánki Horváth Mária ezzel kapcsolatosan elmondta: a május végi beadási határidő után 150-160 ezer mérleget kell betenni az aktákba, s ezzel várhatóan szeptemberre végeznek a Fővárosi Cégbíróságon. Szerinte ezt a jelenlegi létszám és bérkeret mellett ennél gyorsabban nem lehet megtenni. Várhatóan azonban szeptembertől a cégbíróság elektronikus úton lekérheti majd a minisztériumi céginformációs szolgálatnál feldolgozott mérlegeket, így ezek akkor is hozzáférhetőek lesznek, ha még nem kerültek az aktákba. A rövid bejegyzési idő és az egyablakos (kamarai, adóhatósági és tb-intézkedést kiiktató) ügymenet már így is szinte a fantasztikum világába röpíti azokat, akik a korábbi esztendőkben járták ebbéli kálváriájukat. S közeleg az idő, amikor be sem kell menni a bíróságra, hiszen akár e-mailen is el lehet majd küldeni a bejegyzési, módosítási kérelmeket.
