Az ügyvéd szerint az európai elfogatóparancs, illetve az Interpol vörös körözési listája két külön dolog: a nemzetközi elfogatóparancs szinte minden államra vonatkozik, a másik csak az EU tagállamaira. A szélesebb körű elfogatóparancsnál a miniszter dönthet arról, kiadunk-e valakit más országnak vagy nem. Az európai elfogatóparancs keményebb, gyorsabb, hatékonyabb. Ha mindkét elfogatóparancs valóban életbe lépett, „az nagyon veszélyes, ez esetben Hernádi úr ne menjen ki az országból” – javasolta Magyar György.
Európai elfogatóparancsnál a „rendőröknek effektíve nem kell csinálniuk semmit”, a bíróság dönt az átadásról, amely lényegében automatikus, az európai tagállamok közti szerződéseken, jogszabályon alapul, amelyet 2012-ben Magyarország is ratifikált. Az európai elfogatóparancs esetében „senkit a világon nem érdekel, hogy mi a magyarok álláspontja abban a vonatkozásban, hogy a Mol vezetője tiszta vagy nem tiszta” – fogalmazott. Ha valahol meglátják Hernádi Zsoltot, bekísérik, őrizetbe teszik, ám „nem kéne Magyarországot ilyen értelemben lejáratni, ha szabad tanácsot adni”.
„A helyében én megkeresném a horvát hatóságokat, hogy szeretném magamat tisztázni.” Ha viszont bujkálni kezd, „megvan a veszélye annak, hogy őrizetbe teszik. De nagyon rossz érzés őrizetben egy hokedlin várni, hogy majd eldöntik, mi lesz a sorsa”. Javaslata szerint Hernádi fogadjon ügyvédet, magyart és horvátot, készüljön fel a meghallgatásra. Előzetes letartóztatás helyett joga van enyhébb intézkedést kérni. „Meg kell mutatnia, hogy nincs takargatnivalója, készen áll az ügy tisztázására, mert tisztáznia kell magát.”
Fotó: MTI/Beliczay László
A Mol megvédi Hernádit
Bár nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, az általa irányított olajcég közleménye szerint ezzel csak a külföldre utazását és protokolláris feladatait akadályozzák meg a horvát hatóságok. Horvátország saját joga szerint talán megtehette azt, amit tett, a Mol azonban fenntartja azon álláspontját, hogy a horvát hatóságok eljárása és annak módja ellentétes az uniós joggal, amely alkalmazását Horvátország magára nézve is kötelezőnek fogadott el, amikor idén csatlakozott az EU-hoz.
A Mol – magyar részvénytársaságként – a magyar jog hatálya alá tartozik, jogilag a magyar hatóságok azon korábbi döntése kötelezi, mely az eljárást bűncselekmény híján megszüntette. A vizsgálat egyúttal nem tárt fel helytelen vagy törvénytelen üzleti tevékenységet sem a Mol-csoport, sem képviselői részéről. Amíg a jogi ügy a vállalat számára kedvező módon le nem zárul, Hernádi Zsoltnak magánszemélyként nyilvánvalóan kényelmetlen lesz, hogy nem tud külföldre utazni. Hernádi Zsolt ugyanakkor a továbbiakban is teljes jogkörrel irányítja a céget.
