Dömötör Gábor 1990-ben három hónapot töltött az Egyesült Államokban. Bár magánúton volt, igyekezett mind több kórházat, klinikát megnézni, s ez nem is volt nehéz, mert ismeretlenül is szívesen látták a messziről jött kollégát. Hazatérvén családi körülményei úgy alakultak, hogy már nem volt szüksége korábbi lakására, amelyet ráadásul sikerült elcserélnie egy 130 négyzetméteresre, Budapest belvárosában. Ezt először ki akarta adni, de nem akadt rá bérlő. Végül természetgyógyászok költöztek be, akik azonban csak bevételük függvényében tudtak bérleti díjat fizetni. Így Dömötör Gábor jobbnak látta, ha maga is ott rendezi be diagnosztikai rendelőjét. Különös tekintettel arra, hogy így hivatalosan is orvosi rendelővé változtathatta a lakást, akkor ugyanis a természetgyógyászatra még nem kellett külön engedély.
Egy régi sebész ismerősének támadt az az ötlete, hogy szerezni kellene egy lézerkészüléket; ezt azonban a szóban forgó illetőnek nem, csak később Dömötörnek sikerült megvennie, bankhitel segítségével. A lézersebészet 1992. június 14-én indult be; kezdetben csupán kisebb műtétekre, például szemölcseltávolításra került sor. Először csak délután és hét végén, a kórházi munka mellett dolgozott az orvos-tulajdonos, az érdeklődés azonban olyan nagy volt, hogy szeptembertől már ott is hagyta korábbi főállását. A nőgyógyászati rendelés 1993 telén kezdődött meg a magánklinikán. S miután sikerült megszerezni egy másik helyiség bérleti jogát is a házban, ott 1994-től fokozatosan kiépítették az esztétikai sebészetet, a gyermeksebészetet, az urológiát, a orr-fül-gégészetet, az ortopédiát, a belgyógyászatot, végül a fogászatot és a szájsebészetet is.
A klinika három steril klímájú műtőjében valamennyi szakterületen képesek középkategóriájú operációkat – például méhszáj-, prosztata-, sérv- vagy mandulaműtétet – elvégezni. Olyan beavatkozásokra vállalkoznak, amelyek után 24 órán belül haza lehet menni. Igaz, ez önmagában nem megfelelő ismérve egy műtétnek, hiszen a magyar kórházakban még akkor is bent tartják a betegeket 3-4 napig, ha ez orvosilag nem indokolt, ugyanis csak így juthatnak annyi tb-támogatáshoz, amennyiből képesek magukat fenntartani. A lézerklinikának viszont nem sikerült szerződést kötnie az OEP-vel, tehát az ott végzett műtétekre nem jár támogatás.
Ez meg is látszik a klinika gazdálkodásán. Jelenleg csak az esztétikai sebészet nyereséges, s bár nemsokára várhatóan a fogászat és a szájsebészet is azzá válik, a többi szakágazattól ez nem remélhető. Ezért paradox módon az intézmény 1994-ig termelt nyereséget, s ahogy bővült, úgy vált veszteségessé. Bár a tulajdonos tisztában volt azzal, hogy a magyar jövedelmi viszonyok mellett egy ilyen intézményt tb-támogatás híján nem lehet gazdaságosan működtetni, 1994 óta hiába próbál szerződést kötni az OEP-vel. Az egészségügyben hiánypótlónak számító tevékenység befogadására 1993-ban még voltak pályázatok, de azokról Dömötörék lekéstek. Később a Népjóléti Minisztériumtól kapott kedvező vélemény ellenére sem szerződött velük a pénztár; legutóbb is csak azt a biztatást kapták levélben, hogy az egészségügy reformjával megoldódik majd az Ars Medica Lézerklinika helyzete is.
Dömötör Gábor 43 éves, 1979-ben szerzett orvosi diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. 1980-tól a Margit Kórházban dolgozott, s ott tette le a sebészi szakvizsgát 1984-ben. Két évvel később már a Schöpf-Merei Ágost Kórház sebész szakorvosaként tevékenykedett; később ezt az állást adta fel az Ars Medica Lézerklinika kedvéért.
