Túlzás nélkül állítható: a távközlés a kilencvenes évek magyar gazdaságának egyetlen valóban töretlenül fejlődő húzóágazata. Jelen elemzésünkben arra törekedtünk, hogy bemutassuk az ágazat és az ide tartozó piac szereplőit, a magyar és a nemzetközi fejlődés tényeit, irányait, s a stratégiai világszövetségek hazánkat is érintő mozgásait. Az évtized elején még a távközlési infrastruktúra tekintetében is elmaradott Magyarország mára a fejlett nyugat-európai országok középmezőnyébe verekedte föl magát, a közép- és kelet-európai régióban pedig immár vezető szerepet tölt be. A helyi koncesszorok megjelenésével erodálódni kezdett az országos szolgáltató eddigi egyeduralma, s térségünkben először itt alakult meg a valódi versenyt gerjesztő alternatív szolgáltató cég is. A nagy kérdés most az, hogy a hatalmas tőkebefektetéssel – sok-sok buktatóval és ebből adódó áldozattal – fejlesztett távközlés jövőjét nem teszi-e tönkre a szaktárca hezitálása a különféle döntésekben. Ez a magatartás legalább kétéves időveszteséget okozott például az alternatív szolgáltatás megkezdésénél, a regionális cégek és az országos szolgáltató közötti elszámolás nem piacszerű szabályozása pedig a versenyhelyzet kialakulását késlelteti. Összeállításunkban a vezető cégek irányítói részben erről is kifejtik véleményüket.
