Szabolcs-Szatmár-Beregben vasárnap reggel 66 településen 35 ezer fogyasztónál még mindig nem volt áram. Délután még mindig 28 ezer fogyasztó volt áram nélkül. A háztartásokban csütörtök óta szünetel a szolgáltatás, a lakások mostanra 12-13 fokra hűltek, a fagyasztóládákban tárolt élelmiszer kiengedett, ki lehet dobni.
Itt csütörtökön délután kettőkor megállt az élet – panaszolják a férfiak Kótajban. Az egyik helyi presszóban múlatják az időt, meg töltik a mobil telefonjaikat, ha épp nem adta kölcsön a kocsmáros valamelyik környékbeli boltosnak az aggregátort. Melegedni is idejárnak – egyrészt, mert itt még a jó öreg konvektorral fűtenek, amelyhez nem kell áram, másrészt most kifejezetten védőitalként szolgál egy feles.
A kérdésre, hány lelkes a falu, egyikük azt feleli, 4580, de fanyar humorral hozzáteszi: lehet, holnap reggelre vagy hárommal kevesebben lesznek, mert könnyen elképzelhető, hogy néhányan megfagynak az éjszaka.Hiába van gázfűtés, a keringtető szivattyúk árammal működnek. Most azok jártak jól, akik megtartották a cserépkályhát annak idején. Csak hát, ők vannak kevesebben.
– Ki van nyitva a gáztűzhely, most azzal fűtünk, közben gyakran szellőztetünk, hogy meg ne fulladjunk – mondja egy férfi.
Van, aki hóval hordja teli a fagyasztóládát, hogy az élelem meg ne romoljon, mások a húsokat egy teknőben kirakták a hidegre, letakarták fóliával, lapátoltak rá havat. De ezzel most az a baj, hogy rohamosan melegszik az idő, olvad a hó.
Azok jártak jól, akiknek alig volt valami a hűtőben, mert akinek meg volt, annak csak kára van – panaszkodnak, hozzátéve: rettenetes pénzt fizetnek az áramért, és ezt kapjuk érte.
Ilyen szerelők vannak! – dohog egy öregember, a sörébe bámulva.
Nem rajtuk múlik, ők egyszerű munkások – ellenkezik cimborája.
Hát kin? – így az öreg.
Az elöljárón. Neked is volt főnököd, nem? – zárja le a vitát a másik.
A legtöbben arra panaszkodnak, hogy senki nem tájékoztatja őket. Igazából azt sem értik, mi az oka a késlekedésnek, mert szombatra már a szél is megállt. Senki nem mond semmit, így azt sem tudják, várhatóan mikor lesz áram a faluban.
Egy másik presszóban, több réteg ruhába burkolózva fogadja a vendégeket Drotácsik Andrásné és férje. Az asszony azt mondja, ki sem meri nyitni a fagyasztót, épp elég volt szembesülnie azzal, hogy a kombinált hűtőben tárolt áru teljesen kiolvadt. Tegnap sikerült szerezniük egy aggregátort, de már késő.
Fagyoskodós keresztelő
A Napsugár utcában csupa új ház sorakozik egymás mellett. Általában fiatal, kisgyermekes családok laknak itt. Halascsák Norberték vasárnap délelőtt tartották a kisebbik gyerek, a 3 hónapos kislányuk keresztelőjét. Ünnepi ebédet tervezett Halascsákné, de csak fasírt lett belőle – azt meg tudja sütni a gázon.
– Csütörtökön jöttek haza a húgomék vonattal, ők a keresztszülők. Eljöttek Pestről fagyoskodni – bosszankodik a fiatalasszony. A gáz sütőlapjának minden lángját bekapcsolták, azzal fűtöttek mostanáig, az éjjel ott aludtak egy kupacban a nappaliban, mindent magukra húztak, a gyerekeket – neki és húgának is van egy-egy hároméves kisfia – a testükkel melegítették a felnőttek. Felváltva keltek fel szellőztetni.
A lakásban példás rend, de az asszony szabadkozik, nem tud rendesen takarítani, csak felmosni a 4 napja tartó áramszünet miatt.
– Mindenki lesz…t minket – csúszik ki a fiatalasszony száján.
– Hogy lehetne ezt szalonképesebben megfogalmazni? – kérdezek vissza.
– Sehogy – csap rá bosszúsan a tenyerébe vett fasírtnak valóra – így írja le, mert ez az igazság.
A következő éjszaka talán már jobb lesz, mert közben sikerült szerezni egy aggregátort. A férj éppen érkezésem előtt pár perccel kapcsolta be. Azt mondja: nem volt már mire várni, megelégelte, hogy az áramszolgáltató ügyeletén folyton csak hitegették. Naponta ötször hívta őket. Ha reggel telefonált, azt mondták, délutánra lesz áram, ha este, akkor reggelre. Ha előre megmondták volna, hogy keddig (mert most ez a legújabb verzió) nem lesz áram, akkor már hamarabb intézkedik, és lett volna meleg víz, nem fagyoskodtak volna napokig a csecsemővel. Persze, az aggregátor sem olcsó, óránként 2 liter benzint fogyaszt, és akkor ott van még a gáz.
– Híreket sem hallunk, csak ha beülünk a kocsiba, és bekapcsoljuk az autórádiót. Momentán azt sem tudjuk, hogy jutunk vissza Pestre, egyáltalán járnak-e a vonatok – sorolja búját az ifjú keresztmama, aki keresztlányát is csak bebugyolálva láthatta a hosszú hétvégén.
A fagyasztóból a holmit Halascsákék átvitték Sóstóhegyen élő ismerőseikhez. Legjobban az anyatejért aggódik az apa, mert az is volt lefagyasztva a picinek. Halascsákné viszont a falat mutatja, pár nap alatt tiszta vizesek lettek a sarkok, attól fél, hogy hamarosan megjelenik a penész is.
Közben egyre több helyen zúg fel az aggregátor Kótajban, sokaknak mostanra sikerült szerezni. Nyíregyházán ugyanis hiába keresték, hirtelen hiánycikk lett. Van, akinek Miskolcról sikerült hozatni, más Kecskeméten akadt rá fél nap keresgélés után.
Hol van Orbán Viktor?
A kérdés egy háromgyerekes apukából fakadt fel. Hogy értsem, hozzáteszi: – Azt mondta, hogy tegnap délutánra lesz áram!
A telefonja most épp használhatatlan, elvitte valahová tölteni. Két fagyasztója tele hússal – ha az tönkre megy… Ki téríti meg a kárát?
Direkt lassítja a munkát az E-ON – így akarja rávenni Viktort, hogy szálljon be a költségekbe – szögezi le a bvosszús férfi.
Szomszédja, Boros János jegyvizsgáló örömmel, és 80 ezer forinttal könnyebb zsebbel mutatja a vadonatúj aggregátort, amit tegnap éjjel 11-re hoztak neki Kecskemétről. Plusz a villanyszerelés. Hogy ki szerelte be? Egy E.ON-os villanyszerelő, akit érdekes módon be sem hívtak dolgozni a hétvégén, pedig lenne munka. A jegyvizsgálónak két kicsi, 3 és 5 éves gyereke van, éppen betegek, egy hete nem voltak oviban – ez a fagyoskodás most nem hiányzott.
Cifra kalandját is elmeséli, amiről eddig nem esett szó sehol. Csütörtökön reggel 9-től szolgálatban volt, hazafelé a 16.53-as IC-vel jött.
– Mit gondol, mikorra értünk Nyíregyházára?
– ??
– Másnap délelőtt 10.50-re! 130 utas étlen, szomjan volt a vonaton. Büfékocsi ugye, nyár óta már nincs. Értesítették a katasztrófavédelmet, de nem történt semmi. Reggel hétre értünk Ebesre, ahol a polgármester felajánlotta, hogy a gyerekeket, időseket kocsival elviszik az ebesi panzióba, a felnőtteknek viszont gyalogolniuk kellett volna abban az ítéletidőben vagy fél órát. Senki nem vállalta.
Elsétáltunk a két szomszéddal a Lónyay-csatorna töltéséhez. Az most egy kisebb zarándokhely, ott ugyanis a csatornába szakadtak a villanyvezetékek. Láttuk őket, és reményt keltő volt, amikor a túloldalon feltűnt két munkagép…
Még mindig 28 ezren áram nélkül
Egyházi Nikoletta, az E.ON szóvivője arról tájékoztatott: A csütörtök-pénteki ónos eső, eső miatt több centis jégréteg fagyott a vezetékekre, oszlopok dőltek ki, fák dőltek a hálózatokra. Vadonatúj hálózatok mentek tönkre. A szakemberek folyamatosan dolgoztak a területen, vasárnap reggel óta sikerült újabb fogyasztókat bekapcsolni Szabolcs-Szatmár-Beregben (az ellátatlan települések listáját folyamatosan frissítik, itt olvasható) kora délutánra azonban még mindig 28 ezren voltak áram nélkül.
A szóvivő hozzátette: igyekeznek minden fórumon tájékoztatni a lakosságot, tévében, rádióban, facebookon, honlapjukon. Igaz, ismerte el, áram nélkül ezek az információk nem jutnak el pont az érintettekhez. Tájékoztatják viszont a polgármestereket az aktuális állapotról. A katasztrófavédelemmel közösen koordináló munkacsoportot alakított az E.ON, és végeznék a munkát, amit nehezít, hogy nem tudnak eljutni a munkaterületekre, a lánctalpasok elsüllyednek, mert elkezdődött az olvadás. Sokszor lánctalpas ment lánctalpast.
A kérdésre, vajon ki téríti meg az érintettek kárát, úgy reagált: „maga a belügyminiszter jelentette ki, hogy emberemlékezet óta nem volt ilyen ítéletidő. Vis maior helyzet van. Elvileg nem jár kártérítés, de nagyon jól tudjuk, hogy az emberek türelmetlenek, és elcsigázottak. Ezért döntöttünk úgy, hogy az ökumenikus segélyszervezettel próbálunk segíteni az érintetteken, a segélyszervezet ebben profi.” (a közlemény itt olvasható).
Kótajba vizet?
Orosz Mihály, Kótaj polgármestere érdeklődésünkre az áramszolgáltató honlapján olvasható segélyprogrammal (miszerint élelmiszercsomagot és palackos vizet osztanak majd az érintetteknek) kapcsolatban úgy reagált: „minden ilyen jellegű dolgot visszautasítok. Az önkormányzat 600 adagos konyhán tud főzni. Itt nem az a kérdés, esznek, vagy nem esznek az emberek. Az embereknek itt nem egy tál ételre van szükségük, pláne nem palackos vízre, hiszen Kótajban van a régió legjobb minőségű ivóvízbázisa, a településről látják el Nyíregyházát is.” Hozzátette: a szociális ellátás működik a településen, az idősekről, rászorulókról gondoskodnak, aki segítséget kér, kap.
Orosz Mihály kora délután arról is tájékoztatott: a település kisebbik részén sikerült visszakapcsolni az áramot, de a nagyobbik részén nem. Az önkormányzat minden segítséget megad az E.ON-nak, három gépet bocsátott rendelkezésére. Még 1-2 napra biztosan szükség lesz, mert az Ibrány-Nagyhalász, Kótaj vonalon teljesen új hálózatot kell építeni. Hozzátette: az E.ON sem mer nyilatkozni, mikorra várható a munka befejezése.
Orosz Mihály leszögezte: az a kérdés, ki fogja megtéríteni a kárukat. A kártérítési felelősség az, amit meg kell állapítani. Az itt élő emberek életrevalók, elég türelmesek. Csak többet kellene segíteni rajtuk, megkérdezni, mi a bajuk, de ez nem így működik, sajnos.
Kérdésünkre, hogy mire céloz, úgy reagált: tombol a szegénység vidéken, s ezt mi, itt helyben nem tudjuk megoldani.
