A most megjelent, a pályakezdők jóléti indexére vonatkozó K&H-kutatás a fiatalok elégedettségét az alapján értékeli, hogy az életük különböző területeit mennyire tartották fontosnak. A legfontosabb tényező kimagaslóan a család volt, ezt a fiatalok 57 százaléka sorolta az első három legfontosabb helyre. A fiatalok majd fele számára egyértelmű példaképek a szüleik.
Ezzel szemben meglepő adat, hogy saját család alapításában nem jár élen a korosztály. Nagyon kis részük, 9 százalékuk él házasságban, és ez az arány a 26 év felettiek körében is csak 18 százalék. A házas nők magasabb aránya – 13 százalék, szemben a férfiak 4 százalékával – magyarázható azzal, hogy ők idősebb férfiakkal kötöttek házasságot, akik már nem tartoznak a vizsgált, 21–29 éves korcsoportba. Az azonban már valószínűleg a párkapcsolat fogalmának különböző értelmezéséből fakad, hogy a nők 62 százaléka vallotta magát párkapcsolatban élőnek, míg a férfiaknak csak 42 százaléka. A kisebb városokban a legjellemzőbb, hogy a fiatal egyedülálló (46 százalék), és itt a legkevésbé szokásos, hogy a párkapcsolatban élők együtt is élnek (23 százalék, míg Budapesten ez az arány 32 százalék).
A korosztály magas munkanélküliségi mutatói – a 21–29 évesek körében 22 százalék – a magyar gazdaság kedvezőtlennek ítélt kilátásai sem erősítik az önállósodás iránti igényt. Lakásvásárlásra egyedülállóként keveseknek van lehetőségük, és csak 14 százalékuk tervez biztosan vagy valószínűleg lakásvásárlást a következő három évben.
A fiatalok több mint fele még együtt él a szüleivel, a keleti régióban különösen magas ez az arány, 67 százalék. Akik a szüleikkel együtt élnek, azoknak több mint 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ez az állapot teljesen megfelelő számára, ugyanennyien érzik úgy, hogy minden támogatást megkapnak a szülőktől. Önálló háztartásban él a budapestiek háromnegyede, de a kisebb városokban ez az arány mindössze 29 százalék.
A válaszadók 91 százalékának még nincs gyermeke, a 26 évnél idősebbek körében is csak minden ötödik említett gyermeket. A fiatalok 11 százaléka úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem tervez gyermeket, 60 százalékuk viszont az elkövetkező három évben tervez gyermekvállalást. Az összesen tervezett gyermekszám átlagosan 1,9 – a diákok körében ez a szám 2,2, míg az aktív keresők körében 1,8. A családi körülményeikkel a megkérdezettek elégedettek voltak, az összes vizsgált életkomponens között ez érte el a legmagasabb értéket.
Murinkó Lívia, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa szerint az első tartós párkapcsolat és a szülőktől való önállósodás halasztása az elmúlt évtizedekben folyamatosan megfigyelhető. A fiatalok egyre később élik át ezeket az eseményeket. A házasságkötésre és a gyermekvállalásra ez különösen igaz, sőt, egyre többen lesznek, akik várhatóan sosem kötnek házasságot és gyermektelenek maradnak. A jelenségnek több oka van. Egyik ezek közül a felsőoktatási expanzió. Természetes, hogy a főiskolán, egyetemen tanulók tovább élnek a szüleikkel, és később alapítanak önálló családot, mint azok, akik már 18 évesen kilépnek a munkaerőpiacra.
