Belföld

Provokációval indult az Élet menete

"Foglalod a k... anyádat, de nem ám a mi hazánkat" feliratú molinót akasztottak a Margit hídra - egyértelművé téve, hogy az izraeli elnöknek üzentek.

A felvonulás a Margit híd pesti hídfőjétől indult. Tudósítónk szerint náhány nemzeti érzelmű atyafi megpróbált egy molinót kifeszíteni a Margit hídon, de a rendőrök és a szervezők közbeléptek, miközben a tömeg azt skandálta: “nácik haza!!!” A rendőrök eltávolították a Petőfi Sándor-vers részletét felhasználó üzenetet. Kisebb dulakodás is kialakult, a rendőrök  három embert igazoltattak, de senkit nem állítottak elő.


Fotó: Hír24

A sófár jelére tízezernél több ember indult el. A tömegben ott volt Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, Rogán Antal, a Fidesz-frakcióvezetője, Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője, Bajnai Gordon, az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért választási szövetség vezetője, Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció elnöke, Cserháti Ferenc, a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott tagja, Ilan Mort, Izrael, illetve Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok nagykövete.

Az Élet Menete Alapítvány tizenegyedik alkalommal tartott rendezvényének kezdetén Bandi László, az alapítvány kuratóriumának tagja a azt mondta: “célunk, hogy megtanítsuk a holokauszt leckéit és megmutassuk a jövő generációinak, mi az oka annak, hogy minden évben közösen megfogadjuk, hogy “Soha többé’!” Kiemelte: “mivel az antirasszizmus újra rendkívül aktuális és sürgetően fontos Magyarországon, az Élet menetének kardinális súlya van 2013-ban is”.

A menetben magyar, izraeli, EU-s és – Carl Lutz svájci embermentőre emlékezve – svájci zászlókat lengettek, valamint az Országos Rabbiképző és Zsidó Egyetem molinóját is vitték.

A rendezvényén felszólaló hazai és külföldi szónokok az erősödő antiszemitizmus, rasszizmus és kirekesztés elleni fellépésre szólítottak fel “minden demokratikusan gondolkodó embert”. Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija – köszöntve az általa több tízezresre becsült tömeget – azt mondta: nem lehet teret engedni a rasszizmusnak, ez ellen a civil társadalomnak fel kell lépnie. Utalva arra, hogy az Élet menete rendezvényével egy időben motoros felvonulást is akartak szervezni, illetve a menet elején Izrael-ellenes molinóval provokálták a holokauszt-megemlékezést, úgy fogalmazott: az ilyen tettek az élet felett érzett örömöt árnyékolják be. Többször megjelenik a múlt kísértete, ezért “ki kell állnunk egymásért és önmagunkért” – tette hozzá.

Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke szerint az, hogy sokkal többen vettek részt az idei eseményen, mint eddig bármikor, azt jelzi, hogy “baj van”, és egyre többen keresik a lehetőséget a rasszizmus visszaszorítására, “addig, amíg lehet”. (A szervezők becslése szerint 20-25 ezren vettek részt a rendezvényen.) Az Élet Menete Alapítvány elnöke úgy vélte: vannak közös értékeink, pártpolitikai hovatartozástól függetlenül tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot és a sokszínűséget. Ha nem értjük meg egymást és egymás sérelmeit, anélkül, hogy azokat egymáséhoz hasonlítgatnánk, elveszítjük a lehetőséget, hogy tehetségünket a jövő szolgálatába állítsuk. Itt az idő, hogy a civil szervezetek hallassák hangjukat, és a szélsőséges nézetek terjesztése sehol, senkivel szemben nem engedhető meg. “Soha többé rasszizmust és nácikat Magyarországon!” – hangoztatta. A szónok beszédét többször hosszan tartó taps szakította félbe.

Külföldi diplomaták és állami vezetők a Dráva utcánál felállított színpadon felszólalva, illetve a résztvevőkhöz intézett videoüzenetben – amelyet összesen 11 óriáskivetítőn figyelhettek az emberek – az emlékezés és az emlékeztetés fontosságát hangsúlyozták, arra figyelmeztetve, hogy a vészkorszak borzalmai soha többé nem fordulhatnak elő.
A svájci Nemzeti Tanács (a parlament alsóháza) elnöke, Maya Graf az üzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogy Carl Lutz svájci diplomata a holokauszt idején 60 ezer zsidó ember életét mentette meg. “A megemlékezés segít szembenéznünk fájdalmas múltunkkal, ami soha többé nem fordulhat elő”, ezért “csírájában el kell fojtani az erőszakot, fel kell lépni a kirekesztés ellen” – írta a politikus levelében, amelyet felolvastak.

A kanadai kormány videoüzenetét a felvételen Jason Kenney, Kanada bevándorlási és multikultúráért felelős minisztere olvasta fel. Ebben megemlékezett Raoul Wallenberg svéd diplomata budapesti embermentő tevékenységéről, és fontosnak nevezte, hogy folytatódjon a holokauszt történetének kutatása. Jean-Francois Paroz, Svájc magyarországi nagykövete ugyancsak azt hangsúlyozta, fontos emlékezni az 1944-ben történt tragédiára,  akkor az emberi méltóságuktól és az élethez való joguktól fosztották meg az üldözötteket. Az embermentők példája ugyanakkor ma is hatással van ránk – jegyezte meg. Agnes Hirschi, a svájci életmentő diplomata, az 1944-ben Magyarországon dolgozó konzul, Carl Lutz lánya rámutatott: tanulnunk kell a múlt hibáiból, ezért “elítéljük a rasszizmust”. Emlékeztetett arra, hogy Svájc a második világháború idején 60 házat helyezett védelem alá Budapesten, és ezzel több ezer zsidó üldözöttet mentett meg a haláltól, Carl Lutz pedig nem egyszer életét kockáztatva segített az üldözötteken.

Aharon Tamir, a nemzetközi Élet Menete Alapítvány igazgatóhelyettese üzenetében kitért arra, hogy idén 25. alkalommal tartották nemzetközi megemlékezésüket Auschwitz-Birkenauban, az egykori koncentrációs tábor területén, ahol emberek százezreit gyilkolták le iparszerű módszerekkel. A történtek arra figyelmeztetik a jelenlegi és a jövő nemzedékeit, hogy “Soha többé holokausztot!”. A rendezvény végén 600 fehér léggömböt eresztettek az égbe, emlékeztetve a holokauszt 600 ezer magyarországi áldozatára.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik