A volt kormányfő az államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottsági ülésen elmondta: Magyarország 2009-ben megállította az eladósodás ütemét, amely azóta is 80 százalék körül van. Mint mondta: a “rapid válságkezelés” hatására az ország kijött a válságból, növekedési pályára állt. Az általa vezetett kabinet szerint megcélozható volt a 4 százalékos GDP-növekedés a kormányváltáskor, de mint mondta, az átadás-átvételkor jelezte, hogy ehhez jelentős strukturális lépésekre van szükség.
Az államadósságról elmondta: annak mindkét oldalával probléma volt, elszaladtak a kiadások, 2001-2006 között jelentősen, és lelassult a gazdasági növekedés. Ez a kettő együtt okozta azt, hogy Magyarország a válság közepére 70 százalékot meghaladó eladósodással “érkezett”.
Bajnai Gordon kiemelte: Magyarországot 2008 októberében érte el a pénzügyi válság, nyilvánvalóvá vált, ekkor döntött úgy a kormány, hogy az IMF-hez és az Európai Bizottsághoz fordul. Kabinetjének azonnal helyre kellett állítania az egyensúlyt, és a külföldi befektetők bizalmának visszaszerzése miatt hosszú távú, a tartós növekedést célzó lépéseket kellett hozni. Mint mondta, azonnal kellett pénzt kérni az ország polgáraitól, és a strukturális reformok bevezetésével azt is kérni kellett tőlük, hogy alapvetően változtassák meg az életüket. Bajnai Gordon kiemelte: kormánya a GDP 4 százalékát meghaladó kiadáscsökkentést hajtott végre, és átalakította az adórendszert.
A GDP-arányos államadósság 2007 végétől 2010 elejéig 66 százalékról 80 százalékra nőtt, amit három tényező okozott: a GDP visszaesése, az IMF-hitelből lehívott, a jegybankban elhelyezett tartalék, amely a nettó adósságot nem növelte, és a forint leértékelődése. Szerepet játszott még a lejáró, megújított hitelek kamatterhe, és az önkormányzati eladósodás is.
Bajnai Gordon szerint hosszú távon levonható tanulság, hogy az adósság elszaladása tünet, éveken keresztüli halmozódása a kiadások és bevételek tartósan megbomlott egyensúlyát jelzi. Úgy vélte, szükség van független intézményekre, mint a jegybank vagy a Költségvetési Tanács.
Bajnai szerint a 2001-2008 között működő kormányok súlyos hibája miatt érintette az európai országok közül Magyarországot a legsúlyosabban a 2008 őszén kibontakozott válság. Hozzátette: a politikai szembenézés hiánya miatt a kormányok hibái egymásra rakódtak, ezek együtt sodorták Magyarországot az összeomlás küszöbére 2008-ban.
Szijjártó Péter, az albizottság alelnöke elmondta: az eddigi bizottsági meghallgatásokból még nem derült ki, hogy 2002-2010 között melyik volt az pillanat, amikor az államadósság drámaian megemelkedett. A politikus szerint a Bajnai Gordon által elmondottak azt mutatják, hogy 2009-től megállították az államadósság növekedését, ami azt jelenti, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt szabadult el az adósság. Jelezte: az albizottság a tervek szerint június 17-én hallgatja meg Gyurcsány Ferencet.
Bajnai Gordon szerint nem lenne tisztességes, ha mondanivalóját úgy értelmeznék, hogy a Bajnai-kormány alatt nem nőtt az államadósság. Mint mondta, nem kívánta az előző kormányokra terhelni a teljes államadósság-növekedést.
