Érdemes lehet megismerkedniük a tőzsde sokszínű világával azoknak, akik a bankbetét kamatánál nagyobb profitra vágynak. Azonban számolni kell azzal, hogy a remélt magasabb hozamért cserébe kockázatni kell: azt a pénzt, amit kenyérre költenénk, nem szabad a tőzsdére vinni, mert az esetek túlnyomó részében az nem vezet sikerre – emelték ki megkeresésünkre a TakarékBanknál.
Hogyan?
Mint az élet minden területén, a sikerhez, itt is meg kell szerezni az alapvető ismereteket. Ebben segítséget jelenthetnek a területen tevékenykedő bankok, illetve brókercégek elemzései, szakmai portálok, de hasznosak lehetnek a témával foglalkozó fórumok, előadássorozatok, valamint a Budapesti Értéktőzsde honlapja (www.bet.hu) is.
A piaccal a kapcsolat lehet közvetett is, ha ugyanis valaki tőzsdei termékekbe fektető befektetési alapokon keresztül vásárol, teljes mértékben szakemberekre bízza egy adott portfolió kialakítását, kezelését. Ebben az esetben is meg kell ismerni, hogy az alap milyen eszközökbe, milyen összetételben fektethet be, hiszen ettől függ a kockázat mértéke, és ezzel együtt persze az is, hogy milyen hasznot hozhat a befektetés – hangsúlyozták a TakarékBanknál.
Akkor is szükséges a szakemberekkel való folyamatos konzultáció, ha valaki önállóan kívánja kialakítani saját befektetési csomagját (portfolióját). Az alapismeretek (termékek sajátosságai, üzletkötés szabályai, díjak, költségek, amelyekkel számolni kell, hatékony csatornák az információk megszerzésére) könnyen megszerezhetők, de ha valaki mélyrehatóan akar foglalkozni ezzel a területtel, akkor elengedhetetlen a folyamatos tanulás, a szakirányú könyvek, internetes oldalak böngészése.
Mennyit?
Arra vonatkozóan, hogy mekkora tőkével lehet a tőzsdei kereskedésbe belevágni, nincs kőbe vésett szabály, mindazonáltal több százezer forintos összeggel érdemes beszállni a piacra. Fontos tudni továbbá, hogy a diverzifikáció (magyarán, a befektetett pénz több különböző részvény közötti elosztása) számottevően csökkenti a kockázatokat. Nem célszerű minden tőzsdére szánt pénzünket egy konkrét papírban tartani. Az „all-in” sokszor nyerő taktika, de itt is – mint a pókerben – elég, ha csak egyszer nem jön be! – hívták fel a figyelmet a TakarékBank szakemberei.
Kezdetekben csak a rendelkezésünkre álló megtakarítások alacsony hányadával célszerű részvényvásárlásba kezdeni. A siker mértékétől függően érdemes a kockázatosabb eszközök arányát növelni, de mindig szem előtt tartva a saját befektetési profilt, a kockázatvállalási hajlandóságot.
Hol?
A tőzsdéket legegyszerűbben két csoportba lehet sorolni: belföldi és külföldi. Magyarországon egy hivatalos piacról, a Budapesti Értéktőzsdéről (BÉT) beszélhetünk, míg külföldön szinte minden országnak van saját szabályozott piaca, sőt a nagyobb gazdaságokkal rendelkező országoknak több is (New York-i tőzsde, chicagoi tőzsde, stuttgarti, londoni stb.).
Megkülönböztethetők emellett a piacok a forgalmazott termékek alapján is: vannak az értékpapír és árutőzsdék. Míg előbbin részvényekkel, vállalati kötvényekkel és állampapírokkal kereskednek, utóbbin árukkal: búzával, kukoricával, nemesfémekkel, energiahordozókkal.
Miben?
Annak eldöntéséhez, hogy valaki miként szeretne szerencsét próbálni, az elsődleges szempont, hogy milyen devizában kíván befektetni. Ha forintban, akkor természetesen a magyar piac ajánlható. Ha euróban, vagy dollárban, úgy érdemes külföldön is körülnézni. Fontos azonban figyelni arra, hogy minél több szereplős egy üzlet, jellemzően annál magasabbak a járulékos költségek. Mivel a legtöbb magyar szolgáltató közvetlenül a BÉT-tel áll kapcsolatban, és a külföldi piacokra közvetítőkön keresztül jut el, így utóbbiak tranzakciós díjai (beleszámítva a külföldi közvetítő költségét is) magasabbak lehetnek.
Másik oldalról viszont az is igaz, hogy a külföldi tőzsdéken a magyarnál jóval nagyobb a választék, több olyan papír közül lehet választani, aminek nagy a forgalma, s ez számos előnyt jelenthet.
Kivel?
Az elérhető választék az országhatáron belül is számottevő. A legtöbb jelentős szolgáltatónál már évek óta több külföldi tőzsde kínálatából is lehet válogatni. Ráadásul a Budapesti Értéktőzsde is fejlesztette szolgáltatásait, és bevezette a részvények úgynevezett BÉTa szekcióját, ahol egyes nyugat-európai vállalatok részvényei is megvásárolhatók, forintban történő elszámolás mellett.
A külföldi szolgáltatók igénybevételének legnagyobb veszélye, ha nehéz információhoz jutni az adott cégről. Előfordulhat, hogy egy távoli, egzotikus országban bejegyzett bróker kínálja termékeit, ráadásul előre meghatározott összeget kell devizában átutalni valamilyen előre megadott számlára. Egy ilyen tranzakció előtt részletesen kell tájékozódni a szolgáltatóról a magyar hivatalos szerveknél, nyilvántartásokban, és amennyiben a cég székhelye, tevékenysége, illetve tulajdonosi struktúrája csak homályosan állapítható meg, úgy érdemes inkább egy ismertebb, nagyobb szakmai múlttal rendelkező szolgáltatót választani – emelték ki a TakarékBanknál.
Természetesen van mód a külföldi (ausztriai, svájci), nagy múltú bankokkal, vagy befektetési szolgáltatókkal is a tőzsdézésre, azt azonban tudni kell, hogy ennek várhatóan a számlavezetési és tranzakciós költségei magasabbak lesznek, mintha ugyanezt a szolgáltatást itthon venné igénybe valaki.
Miért?
„Akinek sok pénze van, annak lehet spekulálni, akinek kevés a pénze, annak nem szabad spekulálni, akinek pedig egyáltalán nincs pénze, annak muszáj spekulálni” – idézték a André Kostolany örökérvényű jó tanácsát a TakarékBanknál. A fókuszt a bank szakemberei elsősorban a mondat második részére kívánták helyezni, kiemelve, hogy a tőzsdén sose olyan pénzt fektessen be az ember, amire rövid távon szükség lehet, vagy a napi megélhetéshez kell!
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu,
www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
