Az elmúlt év élelmiszerhamisítási botrányai nyomán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) levonta a tanulságot, hogy egyre több hamisítással, emberi fogyasztásra alkalmatlan termék illegális forgalmazásával kapcsolatos ügyre derül fény. Emiatt a hazai tapasztalatokról, lehetőségekről, teendőkről konferenciát rendeztek Budapesten „Együtt az élelmiszerlánc-bűnözés ellen” címmel, melyet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) is támogat.
Szervezett bűnözők
Bár a jog nem használja az „élelmiszerbűnöző” fogalmat, de kétségtelenül élő, létező terminus. Napjainkban Magyarországon és külföldön egyaránt megemelkedtek a csalással, hamisítással, emberi fogyasztásra alkalmatlan termékek illegális forgalmazásával kapcsolatos ügyek. A jelenség nem csak az élelmiszerek, hanem az élelmiszerláncba bekerülő egyéb anyagok esetében (takarmányok, növényvédő szerek, állatgyógyászati termékek, illegális hormonok) is megfigyelhető. A szervezett bűnözés révén pedig a hamis termékek megtalálhatják útjukat a legális élelmiszerláncba is.
Az élelmiszerhamisítások, csalások elleni küzdelem összeurópai ügy, és ebben a kockázatok tudományos értékelésnek és a határozott hatósági intézkedéseknek egyaránt kiemelt szerepe van. A nemzetközi tapasztalatokról az EFSA, valamint a német és az írországi élelmiszerbiztonsági hivatalok vezető munkatársai számoltak be.
Csapatmunka
„Az élelmiszerhamisítás elleni küzdelem a NÉBIH talán legfontosabb feladata az elkövetkező négy évben. E harc kiemelt szerepet kapott a tavaly elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában is, melyben a hatóság zéró toleranciát hirdetett az élelmiszerbűnözőkkel szemben” – hangsúlyozta Bognár Lajos helyettes államtitkár. A hamisítások felderítése, bizonyítása ugyanakkor speciális ismereteket, felkészültséget igényel az ellenőröktől. A hazai tapasztalatokat, lehetőségeket, teendőket az ÁNTSZ, a NAV és a NÉBIH munkatársai mutatták be.
Az előadásokat feldolgozó kerekasztal-beszélgetésen szóba került többek között a hatóságok közti csapatmunka szerepe a felderítésben; a nemzetközi együttműködések; az élelmiszerhamisítás kimutatásának módszerei, lehetőségei és a nyilvánosság kiemelt helyzete.
