2008-ban, a gazdasági válság kitörése idején már egy jó évtizede dúlt a fájlcserélő-háború. A zeneletöltő Napster bukásával hamar világos lett, hogy a központi szerverrel üzemeltetett – tehát könnyen lekapcsolható – megoldások nem működnek, a jövő a hálózatra kapcsolódó számítógépeket egyenrangúnak tekintő, az adatátvitelt közvetlenül a gépek közt, akár több szálon is futtató úgynevezett peer to peer (P2P) rendszereké. Ilyen például a torrent is, amelynek használatát minden sorozatjunkie kénytelen volt megtanulni, még azok is, akik csak annyit tudtak az internetről, hogy hogyan kell wifire csatlakozni.
Amikor beütött a krach, magától értetődő volt tehát, hogy ki kell találni egy minden hatóság és hivatalos szervezet felett (alatt) álló közösségi megoldást a pénzre is. Ebből lett a nyílt forráskódú, ismeretlen eredetű (a fórumok szerint egy Sakoshi Nakamoto nevű egyén vagy csoport műve) online pénznem, a Bitcoin. Működése pofonegyszerű: mindenkinek van egy virtuális pénztárcája, amelyen az összeget, illetve az összes átutalást a közösség tárolja, azok teljesen nyilvánosak, még ha nem is tudni, mely azonosító mely személyhez tartozik. Nincs bank és hatóság, tehát se kamat, se sarc, se adó, viszont kölcsönt sem lehet felvenni belőle – sebaj, legalább nem dől be. Van árfolyama, változik is (nem is rosszul), okostelefonnal pedig pofonegyszerű a fizetés.
Bármilyen szép is ez,sokáig nem jött el az áttörés, a Bitcoin évekig főként az anarchisták és libertariánusok mániája volt. Az elmúlt egy-két évben aztán végképp elterjedtek az okostelefonok, amelyeknek hála a virtuális pénztárcát már tényleg a zsebünkben hordhatjuk és felfedezték maguknak a furcsa valutát a Wall Street bankárai és kockázati befektetői is: tavalyelőttről tavalyra a többszörösére nőtt a Bitcoin-alapú vállalkozásokba fektetett összeg. Az Ebay vezérigazgatója szerint előbb-utóbb szinte csak ezzel a valutával fizetnek majd online.
Hétfőn a budapesti bulinegyed szélén, az Anker Klubban mutatták be az ország első Bitcoin ATM-jét, amelyen – ki nem találnák – Bitcoint vehetünk fortinért, hogy azt aztán a kocsmában kedvezményesen elköltsük. Hogy ennek mi értelme? Egyrészt olcsóbb (erről később), másrészt állítólag ez a jövő, nem árt tehát gyakorolni. „Ez százszor fontosabb, mint az a három per, ahol az állam és a bankok balhéznak egymással” – fogalmazott Varga István, a jegybank egykori felügyelőbizottsági tagja, aki egészen utópisztikus fordulatokkal méltatta a Bitcoint.
Varga István
Varga szerint a rendszert hamarosan elfogadja majd a társadalom többsége és az a mindennapjaink része lesz, „amikor már rég elfelejtettük a bankos sztorikat”. „Tavaly 90 ezer oldalban szabályozták az országot a Magyar Közlönyön keresztül, ezt képtelenség követni. A Bitcoin ehhez képest a szabadság szimbóluma: nincs kontroll, nincs szabályozás, könnyű eligazodni és működik. Aki a Bitcoint szereti, rossz ember nem lehet.”
A mozgalomnak persze akadnak ellenzői is: éppen a központi kontroll és a követhetetlen (pontosabban másképp és nehezebben követhető) pénzmozgások miatt hozzák gyakran összefüggésbe drogkereskedelemmel, terrorizmussal, pénzmosással. Varga szerint ez egyszerűen nem igaz, egyébként pedig furcsa, hogy az a rendszer kritizálja az új találmányt, amelynek hála „120 százalékban el vagyunk adósítva és amelyet mi ráadásul normálisnak tartunk”. A végkövetkeztetés ijesztő, de egyértelmű: „sajnos el kell fogadnunk”, hogy a hagyományos valuták, tehát a forint is a végüket járják, összeomlanak majd, de a Bitcoin túléli.
Ja, hogy mi a helyzet az Ankerben? Találunk ott egy kis konzolt (sokkal karcsúbb, mint egy ATM, igaz, nincs is benne pénz, csak amit mi belerakunk), amely megeszi a forintjainkat, majd egy rövid azonosítás után, egy QR-kódot leolvasva azonnal jóváírja őket Bitcoin-tárcánkban. A pénz rögtön ott van, ahogy a pultnál, fizetéskor is azonnal megjelenik a kocsma számláján az elfogyasztott fröccsöknek megfelelő Bitcoin. Nincs utalási díj és várakozási idő.
A klub egyelőre – amúgy brutális – hét százalékos kezelési költséggel vált, de egyrészt hamarosan ezt a töredékére szorítják, másrészt tíz százalék kedvezménnyel elhetünk-ihatunk, szóval pont megéri. A rendszer egyszerű – be is mutatták, igaz, a gép egyszerűen visszadobta a legtöbb felkínált papírpénzt, ezt nyilván orvosolják majd -, a Bitcoin azonban ettől még nehezen megragadható, furcsa cucc, „nem is értem átfogóan”, mondta az Ankert vezetője, Menyhárt Leó, aki szerint ettől függetlenül kötelességük utat engedni az új dolgoknak.
Csak a tizedesjegyeket és a latin előtagokat (mikro és társai) bírjuk megjegyezni. Egy Bitcoin ugyanis most 119 ezer 600 forint. A forint pedig csak romlik majd, a Bitcoin pedig – ahogy tette korábban is – robbanni fog.
