Orbán Viktor az EP szerdai ülésén ismertette a magyar uniós elnökség programját, amelyet kedvezően fogadtak a frakciók, többen azonban élesen kritizálták a magyar kormányt a médiatörvény miatt. Az elemzők emlékeztettek: a kormányfő nyitóbeszédének első, hosszabbik részében a magyar elnökség általános prioritásaival foglalkozott, majd ezt követően – elsősorban a hozzászólalásokra válaszolva – tért ki a magyar médiatörvény ügyére.
Szánthó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője úgy látja, amíg Orbán Viktor az elnökség programjának fontos pontjait – például a romastratégiát, az energiapolitikát és a bővítés támogatását – ismertetve visszafogott hangvételt használt, addig a hozzászólásokra adott válaszában már karakánabb, erélyesebb tónust ütött meg.
Kiemelte: a magyar kormányfő egységes támogatást kapott a soros elnökségi programhoz, míg a magyar médiatörvény ügyében jellemzően baloldali, illetve zöld képviselők támadták, míg a néppárti képviselők támogatásukról biztosították Orbán Viktort.
A Nézőpont Intézet elemzője szerint a magyar miniszterelnök – a médiatörvényt övező politikai vitákhoz képest szokatlan módon – konkrétumokkal cáfolta az elhangzott vádakat, miközben többször ugyanazon ország eltérő pártállású képviselői különböztek össze saját hazai szabályozásukon. A médiatörvényről szóló európai vita “hétköznapi politikai adok-kapok mocsarába süllyedése” pedig a magyar kormány kifejezett politikai érdeke is lehet – fűzte hozzá.
Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője szerint Orbán Viktor beszéde végén igyekezett elébe menni a kritikáknak és magyar belpolitikai kérdésként definiálta a médiatörvényről szóló vitát, így próbálva leértékelni a téma súlyát.
Az elemző szerint a beszéd fogadtatása kettős volt: az elnökségi program kifejezetten pozitív, támogató fogadtatásban részesült, a médiatörvényt ugyanakkor több esetben is éles hangvételű bírálat érte. Orbán Viktor válaszában azt a taktikát választotta, hogy a médiatörvény kritikáját Magyarország elleni támadásként értelmezte, így az országot vehette védelmébe és nem a bírált törvény mellett kellett érvelnie – fejtette ki.
Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője szerint Orbán Viktor “hazai megszólalásaiban megszokottá vált tőkeellenes kirohanásokat nélkülöző beszéde” lényegében az európai közvélemény megnyugtatását és a magyar kormány alkalmasságának bizonyítását célozta.
A kormányfő a médiatörvény kérdésében megerősítette az általa néhány hete már körvonalazott megegyezés lehetőségét, beszéde első részének higgadt hangneme ugyanakkor zavarba ejtő feszültségben állt a kétségkívül éles, de a legkevésbé sem váratlan kritikákra adott reakciójával – mutatott rá a Magyar Progresszív Intézet elemzője. Hozzátette: Orbán Viktor láthatóan kizökkent a megszólalás helyszínéhez igazított mértéktartó államférfiú szerepéből, és kioktató hangnemű, helyenként agresszív replikáival kioltotta előző beszéde hatását, de legalábbis gyengítette a saját párbeszéd- és kompromisszumkészségéről kialakított képet.
Filippov Gábor szerint a miniszterelnöknek az sem volt segítségére, hogy az Európai Néppárt mellett gyakorlatilag csak csekély tekintéllyel rendelkező képviselők vették őt védelmébe, köztük a jobbikos Morvai Krisztina, vagy az euroszkeptikus, az EB elnökét lekommunistázó Nigel Farage.
