Egyre több céget vezetnek ki kényszertörléssel a cégbírók a piacról. Tavaly különböző eljárásokkal 33610 cég szűnt meg, közülük 17 230 társaság kényszertörléssel. Ezt az eljárásformát 2012 augusztusától alkalmazzák a cégbíróságok, azóta – idén márciusig – összesen csaknem 30 ezer cég kényszertörlésére került sor – tájékoztat a feketelista.hu portál.
Korábban csak az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárásban lehetett törölni egy céget, minden más felügyeleti eljárásban a cég megszűntnek nyilvánítása és kényszer-végelszámolása volt a legsúlyosabb szankció. A kényszer-végelszámolások nagy része azonban – a hiányzó vagyon miatt – hosszadalmas felszámolási eljárásokba fordult át. Ezért döntött úgy a jogalkotó, hogy a költséges felszámolás helyett bevezeti az olcsóbb és hatékonyabb kényszertörlés intézményét.
Fellebbezésnek nincs helye
A cégbíróság négy esetben rendelheti el a kényszertörlési eljárás megindítását:
(1) ha törvényességi felügyeleti hatáskörben eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja;
(2) ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezi be, és határidőn belül nem terjeszt elő törlése iránt szabályszerű kérelmet;
(3) ha a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre;
(4) ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és a végelszámolás lefolytatásának nincs helye.
Amit még nem árt tudni: a kényszertörlési végzés ellen fellebbezni és felülvizsgálati kérelemmel élni nem lehet.
Az eljárást megindító cégbírói végzés felhívást is tartalmaz, miszerint akinek a céggel szemben követelése van, illetve tudomása arról, hogy a cég ellen bírósági vagy más hatósági eljárás van folyamatban, 30 napon belül jelentse be a cégbíróságnak. Annak is bejelentést kell tennie, akinek a cég tulajdonában lévő eszköz, vagyontárgy van birtokában.
A felelősség azért marad
A kényszertörlési eljárás alatt a társaság vezetése már nem hozhat a cég működésére vagy átalakulására vonatkozó döntést, felelőssége viszont nem ér véget a kényszertörléssel. A ki nem elégített követelés erejéig ugyanis bármely hitelező 90 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz annak megállapítására, kik azok a személyek, akik a kényszertörlést megelőző három esztendőben felelősek voltak a fizetésképtelenség kialakulásáért. S a hitelező kérheti, hogy a bíróság kötelezze a cég volt vezetőit a jogos követelése kiegyenlítésére.
A felelőtlenül gazdálkodó számára tehát a kényszertörlés így elvileg nem jelenthet menekülési utat. Az üzleti élet, a cégvilág viszont várhatóan tisztulhat.
Pest megye és a főváros az élen
Tavaly a portál kigyűjtése szerint a legtöbb (1904) kényszertörlést Pest megyei cégekkel szemben rendeltek el a cégbíróságok. Ez a szám kisebb ugyan a megye gazdasági súlyánál, ám figyelmeztető jel, hogy az idén, alig három hónap alatt már újabb 920 Pest megyei cég kényszertörlését rendelték el.
Budapest cégállományát pedig tavaly 4356 esetben érte el a kényszertörlés. Az idén azonban gyorsulni látszik a folyamat; nem egészen három hónap alatt már 2216 társaság neve tűnt el így a cégjegyzékből.
Még mindig 545 ezer felett a működő cégek száma
Az elmúlt évben egyébként az egy évvel korábbinál 22 százalékkal több cég szűnt meg, miközben 5,4 százalékkal kevesebb alakult. 2012-ben 27 519 cég tűnt el a vállalkozói porondról, és helyükre 35 642 új vállalkozás lépett. 2013-ban 33 610 cég vonult ki a piacról és 33 711 vállalkozó alapított új céget. Egyelőre nem tisztázott, mekkora szerepet játszik a „cégdemográfiában” a kényszertörlés intézménye. Jelenleg 545 733 működő céget tartanak nyilván.
