A kormány által elfogadott Semmelweis Terv intézkedéseivel nem kerül ki vagyon az egészségügyből – szögezte le Szócska Miklós egészségügyi államtitkár.
A három kamara vezetőségével folytatott nyilvános megbeszélésen röviden vázolta az egészségügyi átszervezés alapdokumentumának lényegi elemeit. Ezek közül kiemelte a kormány döntését, amely az esetlegesen felszabaduló üresen álló korábbi egészségügyi intézmények hasznosításával vagy értékesítésével foglalkozik úgy, hogy a felszabaduló források az ellátórendszer fejlesztésébe forogjanak vissza.
Szócska cáfolta azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a betegutak átszervezéséből adódóan az intézmények gazdasági együttműködése külön alapkezelőnél történne. A kormány az egészségügyi intézményrendszer együttműködéséből származó, hatékonyságjavító funkciókat támogatja. A lényeg, hogy a rendszerben dolgozó intézmények, orvosok és szakdolgozók legyenek érdekeltek, és ezáltal hatékonnyá váljon az ellátás – tette hozzá.
Kiemelte továbbá, hogy a térségi ellátásszervezésnél nem jönnek létre új intézmények. Az irányításukért felelős térségi központok a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet égisze alá tartoznak majd.
Azt is elmondta: a fővárosi intézmények állami tulajdonba vétele kapcsán az érintettekkel, valamint az ország többi intézményével is megkezdték az egyeztetéseket.
Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke azt mondta: a gyógyszerpolitikát érintő, általuk ismert, részben felvázolt irányok jók, de félnek, hogy a Széll Kálmán Terv ezt akadályozni fogja. Kiemelte, hogy a gyógyszertárak nagy része már így is eladósodott, helyzetükön a terv csak tovább ront. Javasolta, hogy dolgozzanak ki vészforgatókönyvet azokra a térségekre, településekre, ahol a nehéz helyzetbe került patikák miatt veszélybe kerülhet a gyógyszerellátás.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint a Semmelweis Tervre úgy tekintenek, mint egy bővülő, alakuló koncepcióra. Sarkalatos elemeként az alternatív forrásteremtést emelte ki, amely az egészségügyi dolgozók helyzetének javításához kapcsolódik. Ezzel összefüggésben elmondta azt, hogy a képzési rendszeren is lehet javítani, de ennek csak négy-öt év múlva lesz eredménye. Úgy véli, a már végzett dolgozókra kellene helyezni a hangsúlyt. Balogh Zoltán szerint valamilyen kedélyjavító ösztönzésre még az idén szükség lenne. Ennek hiányában ugyanis nem lesz, ami itthon tartsa a dolgozókat.
Ehhez kapcsolódóan Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke hozzátette: a közérzetet pénzzel lehet javítani. Éger István a megbeszélést követően a sajtónak úgy nyilatkozott, a kormány által kedden elfogadott, hamburgeradó néven ismertté vált népegészségügyi termékdíj semmire sem lesz elég. Továbbá az olyan ötletek, hogy például több kórház közösen veszi meg a szenet, nem jelentenek megoldást, mert ezek nem fedezik az adósságállományt, pedig először azt kell rendezni.
