A bruttó hazai termék (GDP) nagyjából 1 százalékának megfelelő összeget az athéni vezetés elsősorban a nemzeti vasúttársaság (OSE), a Hellenic Postbank kereskedelmi bank, az OPAP szerencsejáték-szervező monopolvállalat és a DEI áramszolgáltató közműcég részleges, vagy teljes privatizációjával kívánja előteremteni – írta kedden az Imerisia című athéni üzleti lap.
A kormány arról is határozott, hogy eladja két kaszinó állami tulajdonrészét, további tervei között pedig szerepel a pireuszi és a szaloniki kikötőt üzemeltető társaság, és az athéni vízművek értékesítése. A privatizációs program megindítása hónapok óta húzódik. Korábbi sajtóhírek szerint a kormány szinte minden mozdítható értéket eladna, például az Olympic Airlines privatizációja után az államra maradt Airbus repülőket és az ország legnagyobb olajfinomítóját működtető társaságot is.
„A privatizáció kitűnő ötlet, és ha még az Akropoliszt is hozzácsapják, akkor talán teljesülhet is a bevételi terv, de a jelenlegi piaci helyzetben igen nyomott árakon kelne el minden, hiszen nemcsak Görögország van válságban, hanem az egész világ” – értékelte a kormányzati terveket Konsztantin Mihalosz, az athéni kereskedelmi és iparkamara elnöke még áprilisban.
Elemzők szerint nem csupán a világgazdasági helyzet és a görög válság miatt esetleg igen nyomott vételi árak miatt érdemes alaposan meggondolni a privatizációt. Az is megfontolandó, hogy számos társaság jelentős bevételt termel az államnak, mint például az OPAP, amely nagyjából évi 200 millió eurót fizet be a költségvetésbe.
Brutális megszorítások
Jeórjiosz Papakonsztantinu pénzügyminiszter vasárnap bejelentette, hogy a kormány négy év alatt, 2014 végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá kívánja leszorítani államháztartási hiányát. Ennek érdekében a nemzetközi partnerekkel kötött megállapodáshoz kötődő program a következő években összesen 30 milliárd eurós további megtakarítást ír elő – adta hírül az MTI.
A szigor jegyében befagyasztják a nyugdíjakat és a fizetéseket az állami szektorban, illetve nem lesz 13. és 14. havi juttatás. Jeórjiosz Papandreu miniszterelnökhöz hasonlóan megerősítette, hogy a lakosságra a közeljövőben nagy erőfeszítések, áldozatok várnak, de ez elengedhetetlen „az ország megmentéséhez”.
A tüntetők megszállták az Akropoliszt
A gazdasági megszorító intézkedések ellen tüntetők egy csoportja az athéni Akropolisz falaira feszített ki transzparenseket kedden, miközben sztrájkok kezdődtek szerte Görögországban.
Fotó: MTI – KÉPGALÉRIA
A Görög Kommunista Párt körülbelül száz szimpatizánsa hajnalban lefűrészelte a lakatokat a fellegvár kapuiról, behatoltak a területre, majd „Európa népei, lázadjatok fel!” feliratú transzparenseket feszítettek ki a Parthenónhoz közeli falszakaszon, egy görög és egy angol nyelvűt. A tüntetők vörös zászlóval a kezükben álltak Pallasz Athéné temploma mellett. A rendőrség kivonult a helyszínre, de nem avatkozott közbe. A demonstrálók a turistákat nem akadályozták semmiben.
„Ez egy Európa népeinek szóló üzenet. Az embereknek ugyanolyan gondjaik vannak mindenütt. Szervezett tüntetésekkel tehetünk a saját sorsunkért, hogy ne az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap irányítsa életünket” – jelentette ki az egyik tüntető, a kommunista párt egyik tisztségviselője.
A demonstrációk mellett munkabeszüntetéssel is tiltakoznak. Délelőtt az ADEDY közszolgálati szakszervezeti szövetség 48 órás sztrájkot kezdett, így tűzoltóktól tanárokig további százezrek szüntették be a munkát. A
48 órás sztrájk alatt nincs ügyintézés a hivatalokban és tanítás az
iskolákban, a kórházakban pedig csak a sürgős eseteket látják el.
A hulladékszállítók már hétfőn sztrájkba léptek. Kedden este 23 órától a légiirányítók is beszüntetik a munkát. Az ország légterét egészen szerda este 23 óráig lezárják. Szerdán a rádióban és a tévében nem lesznek hírműsorok, mert az újságírók is csatlakoznak a munkabeszüntetéshez.
Fogytán Európa türelme?
Az osztrák pénzügyminiszter a nagyszabású görögországi tüntetésekkel kapcsolatban kijelentette, a görögországi utcai tiltakozásokat illetően „fogytán van a türelme”, és ez így van „általában Európában is”. Az athéni kormánynak meg kell értetnie a lakossággal, hogy az intézkedések szükségszerűek. A takarékossági lépéseket semmi esetre sem mérsékelheti Athén, máskülönben az EU és az IMF leállíthatja a segítségnyújtási programot – mondta Josef Pröll.
A miniszter szerint nem férhet kétség ahhoz, hogy „következményei” lesznek a görög hiány elszabadulásának. „Szoros, folyamatos költségvetési ellenőrzésre” van szükség az Európai Unióban, a minisztereknek haladéktalanul párbeszédet kell kezdeniük erről – jelentette ki.
Ausztria 2,28 milliárd euróval vesz részt a Görögországnak nyújtandó, 2012-ig kiterjesztett segélycsomagban.
A pénzügyminiszter rámutatott, hogy egy államcsőd esetén elveszne az osztrák bankok ötmilliárd eurós görögországi kitettsége, s attól is tartani lehetne, hogy az államcsőd „futótűzként” más országokra is átterjedne.
