A hitelezési problémák oka a torz magyar vállalati piramis, hiszen 1 milliárd forintnál nagyobb árbevételt csupán 5 ezer vállalkozás tud felmutatni, miközben 700 ezer vállalkozás működik, amelyek nagy része kényszer-, illetve önfoglalkoztató vállalkozás, ráadásul a szürke szférában tevékenykedik, így alig-alig hitelezhető – fejtette ki a Commerzbank vezérigazgatója. (Ausztriában 250 ezer vállalkozást tartanak nyilván!) Hozzátette azt is, hogy az úgynevezett közép-vállalati szektor hiányzik.
Ennek következtében a közvetítő rendszer, azaz a bankok erre a torz struktúrára épültek rá, az átlátható nagyvállalkozásokat részesítik előnyben, s nem mellesleg a hitelek többségénél túlbiztosítják a fedezetet.
Kozma András a Világgazdaság hitelezésről szóló konferenciáján felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon még mindig 130/100 a hitel/betét arány, azaz külföldi forrásokra szorulnak a pénzintézetek, amelyek jövedelmezősége erőteljesen romlott már 2010-ben is a gazdaság romló állapota és a 130 milliárd forint összegű, a világon a legmagasabb bankadó miatt. Jövőre a bankoknál lévő magánnyugdíjpénztárak jutaléka tűnhet el, ami tovább rontja a jövedelmezőséget – tette hozzá.
A nagyvállalatok mellett a kkv-szektor azon szereplői számíthatnak a bankok hiteleire, amelyeknek működése átlátható, tulajdonosaik nem off-shore cégek, alkalmazottaikat nem minimálbéren jelentik be, s nem mellesleg régóta ugyanazokkal a bankkal, bankokkal dolgoznak – jelezte a Commerzbank vezérigazgatója.
