A felnőtteknek mindenekelőtt az első években kell távol tartani gyerekeiket a televízió képernyőjétől. Azok a gyerekek, akik naponta több mint két órát töltenek a tévé előtt, tizenévesen kevésbé voltak mozgékonyak, passzívabbak voltak a tanulásban – különösen a matematikával gyűlt meg a bajuk – és kövérebbek voltak társaiknál.
“A kora gyermekkor döntő időszak az agy fejlődésében és a viselkedés kialakulásában” – fogalmazott Linda S. Pagani, a Montreali Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
A szakember kanadai és amerikai kollegái segítségével 1314 québeci gyerek életét követte nyomon éveken át. A felmérés alatt a szülők naplót vezettek csemetéik tévézési szokásairól. A kutatásban 29 és 53 hónapos koruk – nagyjából két és fél, illetve négy és fél éves kor – között vizsgálták a gyerekeket. Évekkel később a tudósok az immár tizenévessé cseperedett kamaszok tanárait kérték meg, hogy részletesen számoljanak be diákjaik iskolai viselkedéséről és teljesítményéről.
Az összesítésekből kiderült: azok, akik kisgyerekként naponta két óránál többet tévéztek, átlagosan hét százalékkal kevesebbet jelentkeztek az osztályban, és különösen a matematika terén maradtak le társaiktól. Különösen szembetűnő volt, hogy több gondjuk volt osztálytársaikkal, ebből fakadóan pedig otthon is passzívabbak voltak, és kevésbé voltak sportosak (13, illetve 9 százalékkal). Emellett 10 százalékkal többet nassoltak, ezáltal kövérebbé váltak.
