Egy hónappal az Európai Unió 2004-es keleti bővítése után Ürge László, a ComGenex Rt. vezérigazgatója három munkaszerződést is örömmel látott el a kézjegyével. A magyar biotechnológiai társaság a munkaerő szabad áramlását kihasználva egy olasz, egy angol és egy német szakembert igazolt a csapatába. A magyar szempontból ezúttal előnyös agyelszíváshoz ráadásul még különösebb toborzómunkára sem volt szükség. A ComGenex biotechnológiai körökben elismert piaci szereplővé vált a kontinensen, és a külföldi kutatók már korábban jelezték, szívesen állnának munkába az innovatív cégnél, csak a zöld jelzésre vártak.
FÖLDRAJZ. A Darvas Ferenc vegyész-informatikus (ma a cég elnöke) által 1992-ben alapított, akkor még kft. formában működő társaságnak egyedi, saját fejlesztésű csúcstechnológiája van, ám annyira speciális szolgáltatást végez, hogy sokan nem is értik, valójában min dolgoznak a kutatók (a tevékenység egyszerűsített leírását lásd külön). Ez sosem kedvezett az ismertség növelésének, a napokban mégis előtérbe került a cég, amikor bejelentette, hogy részvényeit megvásárolta az amerikai Albany Molecular Research Inc. (AMRI). A vételárat a magyar fél nem közölte, az AMRI viszont nem titkolózhatott, mivel papírjait az amerikai elektronikus tőzsdén, a Nasdaqon jegyzik, a befektetőket pedig tájékoztatni kellett a 11 millió dolláros, készpénzben kifizetett vételárról. A cégbírósági adatok szerint a társaság nyolc magánszemély, köztük Darvas Ferenc és családtagjai birtokában volt 2004 végén.
Az 1991-ben alapított AMRI a nem végleges adatok szerint 130 millió dolláros bevétellel zárta a múlt évet, míg a ComGenex 8,5 millió dollárt ért el. Bár a méretbeli különbség elég nagy, a két társaság mostanáig globális versenytársa volt egymásnak. Szolgáltatásaik egészen hasonlóak, az üzletkötéseik földrajzi elhelyezkedése viszont alapvetően eltérő. Míg az AMRI a hazai pálya előnyét kihasználva elsősorban Amerikában és bizonyos ázsiai országokban erős, a ComGenexnek – bár amerikai irodát is nyitott – jobb pozíciói vannak Európában, és az sem véletlen, hogy a magyar fél honlapja az angol mellett japánul is böngészhető. A tranzakció létrejöttében jelentős szerepe volt ennek a jó földrajzi illeszkedésnek, bár természetesen egymás technológiájának kölcsönös üzleti kihasználásáról is szó van. „Jó szinergia lehetőségeink vannak, üzletfejlesztési szempontból globális a megközelítés, ezentúl Európában, Amerikában és Ázsiában is kínálni tudjuk a cégcsoport teljes szolgáltatási palettáját” – mondja Ürge László.
Ürge László, a ComGenex Rt. vezérigazgatója: „Ezentúl Európában, Amerikában és Ázsiában is kínálni tudjuk a cégcsoport teljes szolgáltatási palettáját.”
TŐKEÍNSÉG. Bár a ComGenex eredménye az alapítás után hat évvel pozitív előjelűvé vált, az üzemi eredmény 2001-es 190 millió forintról 2004-re 140 millióra olvadt. A vezérigazgató szerint a tőkeerős befektető bevonására nagyon is szükség volt. „Gyakorlatilag az 1992-es alapítás óta keresi a cég a befektetőt, de csak most találtunk olyan partnert, amely szakmailag is megfelelő, egyúttal finanszírozni tudja a további növekedést” – mondja Ürge László. Érvelése szerint csak ez biztosíthatja hosszú távon a cég jövőjét, mivel a piaci verseny egyre élesebb. „Biztos, hogy három-öt évig még saját lábon is megfelelő fejlődést tudnánk elérni, de intő jel, hogy például tavaly is öt versenytársunk került a csőd szélére, illetve meg is szűnt” – teszi hozzá.
A növekedéshez szükséges tőke biztosítása sohasem volt könnyű. A kilencvenes évek első felében a hiányzó kockázati tőke helyett a ComGenex ügyes üzletkötési taktikával haladt előre: a szolgáltatását megrendelő nagy gyógyszergyáraktól előleget kért, amiből finanszírozni tudta K+F programját. Később, amikor a balatonfűzfői ipari parkban megvette az első vidéki ingatlant, a banki hitelekhez is könnyebben hozzájutott a társaság. A tőkebevonás szükségessége már négy éve szerepel az üzleti tervben, és a ComGenex nem vetette el a tőzsdére lépés gondolatát sem, tagja volt a tőzsdeképes magyar cégek klubjának is. „A tanácsadóink két évvel ezelőtt úgy vélték, a cég mérete csekély ahhoz, hogy a tőzsdén megjelenve a papírok felkeltsék a nagy intézményi befektetők érdeklődését is, így pedig nem lett volna kellően likvid a részvény” – magyarázza a vezérigazgató, miért nem lett semmi a dologból.
EGYEDI TUDÁS. Az AMRI tulajdonába került ComGenex jövőjét a birtokában lévő, szabadalmak által védett tudás biztosíthatja. A nagy gyógyszergyárak ugyanis házon belül is próbálkoznak ilyen technológiát működtető egységek felállításával. „Ez nekik rengeteg pénzbe és több évbe tellene, tehát jobban járnak, ha egyből hozzánk jönnek” – mondja Ürge László. Arra is volt már példa egyébként a cég életében, hogy egy nagy ügyfél saját központ kiépítésébe kezdett, a projekt megbukott, és a kérdéses társaság ismét megrendelte a ComGenex szolgáltatását.
Takarékos technológia
Speciális részterületre koncentrál a társaság a biotechnológián és gyógyszeriparon belül: elsősorban olyan technológiákat fejlesztett ki, amelyek gyorsabbá és hatékonyabbá tudják tenni az új gyógyszereket előállító – jellemzően nagy nemzetközi – gyártók munkáját. Egy-egy új szer piacra dobásához átlagosan 12-14 év kutatói és tesztelői munkára van szükség. Ez idő alatt a gyógyszercégek szigorú menetrend szerint haladnak, és az első 4 évben az úgynevezett preklinikai fázis – többnyire kutatás-fejlesztési – lépéseit teszik meg. A ComGenex technológiáinak segítségével ezt a munkát az esetek többségében akár 2 évre is le lehet faragni, ha szolgáltatásként megrendelik tőle. A gyógyszerek forgalmazás előtti életciklusa így lerövidül, ami komoly költségmegtakarítást tesz lehetővé. Mielőtt egy új termék eljutna a gyógyszertárak polcaira, a gyártónak átlagosan 800-900 millió dollárt kell elköltenie, ebből a preklinikai fázisban általában 300 millió dollárnál is többet. Ezt a költségelemet csökkentheti látványosan a ComGenex.A gyorsaság titka nem csak a felszereltségben, hanem a szürkeállományban keresendő; a cég legnagyobb értékét az adja, hogy egy speciális eljárásokból álló folyamatot fejlesztett ki. Ezt ugyanakkor saját tervezésű és építésű műszerei és robotjai végzik, a kutatási eredményeket pedig egy szintén saját fejlesztésű szoftver értékeli ki. A ComGenex piaci előnye így abban rejlik, hogy az elmúlt 12 évben a vegyészi, a szoftverfejlesztői és a tervezőmérnöki tudást egy termékké gyúrta össze.
A preklinikai fázis lerövidítése mellett a társaság arra is képes, hogy a gyógyszercégek többségénél gyorsabban leteszteli, milyen új termékeket érdemes fejleszteni, és miként hat az adott fejlesztés az emberi szervezetben. A statisztikai adatok szerint ugyanis jelenleg egymillió potenciális vegyület közül 1,3-ból lesz ténylegesen gyógyszer. Az említett szolgáltatásokból összeállított csomag, a ComGenex Matrix 2002-ben elnyerte az Innovációs Nagydíjat.
