Tudásháló

Kellene egy honlap, amelyen a házhoz szállítást vállaló fővárosi éttermek kínálata idegen nyelven elérhető – lelt rá két pizzarendelés között egy piaci résre a CEU Business School (CBS) budapesti Master of Business Administration (MBA) programjának néhány külföldi hallgatója. Mert bár éhkoppon végül sosem maradtak, azt azért bosszantónak találták, hogy a magyar nyelv ismerete nélkül nem könnyű telefonon ételt rendelni, az interneten pedig erre szinte egyáltalán nincs lehetőség. Amikor közülük öten a vállalkozás és információtechnológia elnevezésű MBA-kurzusra egy ilyen megoldás üzleti tervével jelentkeztek, az ötlet nemcsak a problémára érzékeny hallgatók, de az idegen ajkú tanárok körében is osztatlan sikert aratott. Ezen felbuzdulva az ötfős csoportból hárman neki is láttak, és tavaly ősszel megvalósították a házi feladatnak indult projektet. A létrehozott honlapon (www.e-menu.hu) angol, német és magyar nyelven egyre több étterem kínálatából lehet ma már házhoz szállítást rendelni Budapest egész területére. Az alapítók – két német fiú és egy magyar lány – egyre kevésbé boldogulnak a növekvő számú rendelés továbbításával, ezért napirendre került újabb munkatársak felvétele – „természetesen” a CBS hallgatói közül.

AZ ÉRTÉK A MÉRTÉK. A kapcsolatépítés lehetősége – a networking – is elvárás az MBA-programokkal szemben. Ezért a CBS-ben már a felvételi során figyelembe veszik e szempontot: előfordult, hogy egy elismerésre méltó szakmai képzettséggel, jelentős munkatapasztalattal és üzleti kapcsolatokkal rendelkező jelentkező esetén eltekintettek a felsőfokú végzettségtől is. „A hallgatók kiválasztásánál a szakmai kiválóság mellett arra is hangsúlyt fektetünk, hogy a többi diák számára értékes kapcsolattá váljon az a szakember, akit felveszünk” – enged betekintést a kulisszák mögé Kárpáty András, a CBS Executive MBA (EMBA) programmenedzsere, hozzátéve: a rugalmasság más téren is jellemző vonása az iskolának. Ennek jegyében például a felsővezetőknek szóló EMBA-képzés jelentkezési feltételei közül – egyedülálló módon – kikerült a világ üzleti iskoláiban GMAT-ként (Graduate Management Admission Test) emlegetett vizsga, amely a jelentkezők intelligenciáját és gyorsaságát nemzetközi standardok alapján, elsősorban nyelvi és matematikai feladatokkal méri fel (lásd keretes írásunkat). Kárpáty András szerint e megmérettetés eltörlésétől önmagában nem válik vonzóbbá programjuk, ám az elfoglalt vállalatvezetők számára könnyebbé és gördülékenyebbé teszi a jelentkezési folyamatot.

Az iskola másik típusú MBA-képzésének jelentkezési kritériumai között megmaradt a GMAT. A fiatalabb, ennélfogva kevesebb szakmai tapasztalattal rendelkezők igényeihez igazodó program résztvevői teljes és részidős (hétvégi) MBA közül választhatnak, és – miután a tematika megegyezik – szabadon járhatnak át a kurzusok között. A jelentkezési feltételekkel kapcsolatban Oliver W. Olson, a CBS MBA-programjainak igazgatója lapunknak úgy fogalmazott, hogy egy diák nem feltétlenül tehetségesebb, ha magasabb pontszámot ér el a nyelvi vagy a GMAT-teszten, ezért – miközben e papírok megléte továbbra is minimumkövetelmény – a jelentkezési feltételek szigorítását nem tervezik. A felsővezetőket célzó EMBA-képzésre 30-40 jelentkező közül évente 7-10 fő kezdi meg tanulmányait, a „sima” MBA-re tavaly 80-ból 60 jelentkező nyert felvételt.

A januártól a Párizshoz közeli INSEAD üzleti iskola MBA-képzését megkezdő Róna Dániel sikerrel felvételizett az Oxford Business School MBA-programjára is. A korábban projektmenedzsmenttel foglalkozó szakember szerint a GMAT-teszt kérdéseinek megválaszolásához nem feltétel a lexikális tudás. „A matematikai feladatok nem nehezek, a probléma inkább az, hogy nincs idő gondolkodni rajtuk, ezért alternatív megközelítéseket kell alkalmazni” – idézi fel a „megpróbáltatásokat”. A külföldi MBA-k jelentkezési feltételei egyébiránt nagyon hasonlóak a hazaiakhoz. Mindenütt követelmény az – általában TOEFL-vizsgával igazolt – angolnyelv-tudás, programtól függően többéves munkatapasztalat, ajánlólevelek, továbbá esszéírás is része a procedúrának. Róna Dánielnek az INSEAD-en hét, Oxfordban két esszé megírása jutott feladatul. Mindenütt rákérdeznek a motivációra, a képzés elvégzése utáni tervekre. Az esszéírást illetően Róna Dániel megjegyzi: sajnálatos, hogy itthon ezt nem tanítják, hiszen hátrányba kerülhetnek a magyar diákok az egyetemi évek alatt gyakorlott esszéírókká vált külföldiekkel szemben.

AGYTORNA. Az MBA-képzések jelentkezési procedúrája rendszerint a minimumkövetelmények teljesítését igazoló iratok összegyűjtésével, bemutatásával kezdődik, a hiányzó vizsgák letételével folytatódik, és beszélgetéssel zárul. A Figyelő által megkérdezett hallgatók egybehangzó véleménye szerint egyébként ez utóbbi általában kötetlen ismerkedés, ahol olykor terítékre kerülhet ugyan egy-egy kisebb esettanulmány, ám a cél rendszerint a szakmai tapasztalat felmérése. Nincs ez másként a Corvinus School of Managementnél (CSM) sem, amely 2005 májusától teljesen megújult, gyakorlatorientált angol nyelvű MBA-képzéssel várja a jelentkezőket.

Egyik hallgatójuk, az egykor agysebészként dolgozó Bábel Tamás eredetileg egy másik intézmény posztgraduális képzését kezdte el – ahol egyébként egyáltalán nem volt felvételi -, ám a tankönyvszagú kurzusokat megelégelvén átjelentkezett a CSM MBA-képzésére. Emlékei szerint a felvételizők közül három szempont alapján válogattak: mennyire motivált, képes-e, alkalmas-e arra, hogy vezető pozícióba kerüljön, és mennyire illik bele a tizenöt fővel induló csoportba. „Én pedig feladat helyett problémamegoldó szemléletmódot, amerikai esettanulmányok helyett a régió üzleti sajátosságainak ismeretét vártam el, továbbá azt, hogy megismerhessem potenciális munkaadóimat és igényeiket. S mindezt természetesen angolul” – tette magasra a mércét Bábel Tamás. Tíz év orvoslással a háta mögött a jelenleg üzleti tanácsadással foglalkozó szakember azt tapasztalja, hogy munkája során megszerzett készségeinek egy része átvihető, és jól hasznosítható a versenyszférában is.