|
Az ilyen állapotú anyagokban a különleges kristályszerkezetnek köszönhetően az elektronok egy része párokba rendeződik. Ezek a párok azonos, alacsony energiájú kvantumállapotba kerülhetnek, és ellenállás nélkül haladhatnak végig a kristályban, azaz veszteség nélkül vezethetik az elektromos áramot. Minderre azonban általában csak az abszolút nulla fok, azaz mínusz 273 Celsius fok közelében kerül sor. Az 1980-as években azonban sikerült már olyan anyagokat is előállítani, melyek megfelelő körülmények között már mínusz 190 fok körül is szupravezetőként működnek. Sőt, a veszteség nélküli áramvezetés elméletileg ennél magasabb hőmérsékleten is megvalósítható – és a San Diego Supercomputer Center kutatóinak számítások alapján konstruált bináris fémötvözete ideálisnak jelöltnek látszik erre a feladatra. A fizikusok szerint az egyelőre csupán tervezőasztalon megalkotott lítium-borát (LiB) a hasonló fémötvözeteknél akár 20 fokkal melegebb környezetben is szupravezető. A lítium borát atomi szerkezetét tekintve egyfajta molekuláris szendvics: ebben a két szelet kenyérnek két bórt tartalmazó réteg felel meg, a töltelék pedig a fém lítium. E szerkezetben az elektronok ellenállás nélkül vándorolhatnak. A kutatók most az ötvözetet előállításán dolgoznak. Ez persze nem lesz egyszerű: a litium-monoborát előállításához extrém magas hőmérsékletre és nyomásra van szükség.
