Szegeden nem lehet az oktatásról beszélni, úgy hogy ne szólnánk Klebelsberg Kunóról, akinek a város és egyeteme felvirágzását köszönheti – mondta, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára a Szegedi Tudományegyetem tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén. Hozzátette: ő volt az, aki felismerte, nem elég az országban egyetlen fővárosi nagy egyetem – akkor is voltak ilyen hangok -, hanem arra van szükség, hogy a vidéki települések gazdaságukban és kultúrájukban megerősödjenek.
A két világháború közötti időszak kultuszminiszter és az akkori idők vezető politikusai azt is tudták, hogy a nehéz helyzetben lévő, kivérzett országot oktatásán, kultúráján keresztül lehet és kell felemelni. Ezek az idők egyszer, kétszer megismétlődtek, Magyarország ma sincs könnyű helyzetben – fogalmazott az államtitkár.
A mai kormány tagjai tisztában vannak azzal, hogy az oktatás, a kultúra erősítésre szorul. Fájdalom, hogy olyan objektív körülmények között élünk, melyek vágyainknak korlátokat szabnak. A szándék és az elhatározás azonban megvan, hogy megerősítsük, talpra állítsuk a felsőoktatást és a köznevelést – hangsúlyozta Hoffmann Rózsa.
A befejezéséhez közeledik a felsőoktatást újraszabályozó törvény megalkotása, amelynek elsődleges célja, hogy az ország megőrizze, sőt fokozza versenyképességét, és olyan egyetemeket tudjon adni a világnak, amelyek a magyarságot ismét felemelik arra a rangra, ahol valamikor volt – közölte az államtitkár.
Az egyetemek egyik kiemelt feladata, hogy a tehetségeket – akik sokszor külön törődést igényelnek – ne hagyják elkallódni. A felsőoktatásban a tehetséggondozás, a szellem kiművelése mellett legalább ennyire fontos, felkészíteni a fiatalokat arra, hogy alkotó módon Magyarország újjáépítésének cselekvő részeseivé váljanak – hangsúlyozta az oktatási államtitkár.
