Szijjártó Péter a Magyar Televízió keddi, Az Este műsorában elmondta, az eddig fel nem használt 22 milliárd köbméter gázt Magyarország 2016 januárjától is felhasználhatja. Hozzátette: mindig a “lehívott mennyiség” után kell majd fizetnie Magyarországnak.
Arra a kérdésre, milyen áron kaphatja majd meg Magyarország a gázt, a miniszter azt mondta, a szakértők olyan árformulát fognak kidolgozni, amely ésszerű mind a két fél számára. Jelezte: a majdani ármegállapodásnál a világpiaci folyamatokat nem hagyhatja majd figyelmen kívül.
A kérdésre, ha olcsóbban kapjuk majd a gázt, mit kér Oroszország ezért cserébe, leszögezte: a gázszállítási megállapodást semmilyen más kérdéssel nem kapcsolták össze, “ez egy önálló kérdés”. Arról is beszélt, Magyarországnak az az érdeke, hogy a Gazprom minél több gázt tároljon a magyarországi gáztározókban, melyeknek a kapacitása összesen 7 milliárd köbméter. Ez egyrészt bevételt jelent, másrészt növeli az energiabiztonságot is – fűzte hozzá.
Jelezte: tavaly 700 millió köbméter gázt tárolt Magyarországi tározókban a Gazprom, de Magyarország ennek akár a többszörösét is tárolni tudná. Hozzátette: erre vonatkozóan szintén van politikai szándék.
Brüsszel is tehetne többet
Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin budapesti sajtótájékoztatójával egy időben Maros Sefcovic, az Európai Unió energiaügyi biztosa a Wall Street Journal szerint azt mondta, hogy az uniót is be kellene vonni a magyar-orosz gáztárgyalásokba, a miniszter kijelentette: Magyarország minden uniós előírásnak meg kíván felelni.
Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy Közép-Európa energiabiztonságának kérdése egyben európai kérdés és felelősség is. Szerinte az unió, túl azon, hogy a jogszabályokra felhívja a figyelmet, tehetne lépéseket azért is, hogy minden ország – köztük Románia és Horvátország is – betartsa az unió energetikai előírásait. Jelezte: Magyarország az említett két országtól nem tud gázt vásárolni, mert azokban nem végezték el az ehhez szükséges beruházásokat, és ezzel megsértik az unió jogszabályait.
Az Európai Uniónak legalább annyira kellene a meglévő infrastruktúra európai jogszabályoknak való megfeleltetésével foglalkozni, mint azzal, hogy bizonyos jövőbeni szerződések hogyan felelnek meg az uniós jognak – fogalmazott a miniszter.
Arra a kérdésre, hogy a paksi bővítéssel kapcsolatban kellett-e bármilyen módosítást tenni a megállapodáson, Szijjártó Péter azt válaszolta: aláírt szerződés van, amelyen semmilyen módosítás nem indokolt és a találkozón nem is került szóba.
Kereskedőházak és az ígért 1500 munkahely
Magyarország négy kereskedőházat hoz létre Oroszországban, Jekatyerinburgban, Kazanyban, Rosztovban és Szentpéterváron – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter szerdán az M1 Ma reggel, illetve a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A képviseletek nyitása az orosz és a magyar kis-és középvállalkozások együttműködésének elősegítését szolgálja, ugyancsak ez a célja annak a 260 millió eurós keretnek, amelyet az Eximbank hoz létre a szektor fejlesztésére – közölte Szijjártó Péter.
A politikus elmondta: a gazdasági együttműködés fejlesztésének különös aktualitást ad, hogy tavaly az Oroszországgal szemben bevezetett európai szankciók, illetve az orosz válaszlépések miatt 14 százalékkal csökkent a magyar export, ami 400-450 millió dollárnyi kiesést jelent.
Ugyanakkor arra kérték az orosz felet, hogy a korábban már megállapodásban rögzített magyarországi Magnit-beruházást valósítsa meg. Bízva abban, hogy az Ukrajnában remélhetőleg megvalósuló béke rendezi az orosz-európai viszonyt – mondta a politikus.
Szijjártó Péter 2013 decemberében jelentette be, hogy Magyarországon hozza létre fuvarozási vállalatát a Magnit, Oroszország legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánca, amely így egy 1000 kamionból álló járműflottát és az azt kiszolgáló infrastruktúrát hoz létre Kelet-Magyarországon, körülbelül 1500 új munkahelyet teremtve.
