A tengerszint komoly emelkedéséhez, több milliárd klímamenekülthöz és a vízkészletek birtoklásáért zajló háborúkhoz vezethet, ha tovább halogatják a döntést a klímaváltozás megállításáról – ezt mondta a Magyar Nemzetnek Kőrösi Csaba volt ENSZ-nagykövet, akit a köztársasági elnök nemrég a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetőjének nevezett ki hivatalában.
Kőrösi felidézte: már az 1967-es arab-izraeli háború közvetlen kiváltó oka is az volt, hogy Szíria meg akarta szakítani az izraeli vízutánpótlást. 1900-ban még harmadannyian éltünk a Földön, mint most, a vízkivételünk viszont az akkorinak hatszorosára nőtt.
Jelentősen hatékonyabbá kellene tenni a vízhasználatot – mondta, egyben felvetette, hogy a mai korszerű, öntözéses technológiákkal a korábbi vízfelhasználás harmadával ugyanazt az eredményt lehet elérni. Az viszont nem jó, ha ennek során az a fő szempont, hogy a gazdagabb államok mennyit fizessenek a szegényeknek a fejlődés érdekében.
Ha nem tudunk változtatni a jelenlegi helyzeten, az évszázad végére öt-hat fokkal is nőhet az átlaghőmérséklet a bolygón. Már akkor alapvetően megváltoznak az életfeltételeink, ha túllépjük a két fokot – ez 2028-ig bekövetkezhet. Hat foknál már helyenként hetvenméteres tengerszint-emelkedés is várható. Ez azt jelenti, hogy 2100 körül, amikor már tízmilliárdnál több ember él a Földön, 3,5 milliárd embert kell áttelepíteni. A megoldás a technológiai haladás, a közös felelősségvállalás és az együttműködés – mondta Kőrösi.
